Ritkán értünk egyet Deutsch Tamással, de most nagyon: „Szégyellje magát mindenki, aki egy 17 éves sportoló életveszélyes sebesülése kapcsán nem az együttérzés, hanem a gyalázatos cigányozás hangján szólalt meg.” A fideszes politikus a Szigethalmon történt szilveszteri tragikus eset ügyében, az MTK elnökeként adott ki közleményt.

Egyelőre csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a kis híján végzetes konfliktusban az MTK ökölvívóját és a Sziget SC birkózóját késelték meg a támadók. Két tizenéves sportolót. A birkózófiú – ne legyen igazuk az orvosoknak! – valószínűleg soha többé nem léphet szőnyegre. Örökre kettétört a sportpályafutása.

Hálát adhatunk az égieknek, hogy nem halt meg senki. Legalább ennek örülhetünk. De a szélsőjobboldal háza táján mintha máshogy gondolkodnának. Mintha fontosabbnak tartanák, hogy megint ráuszuljanak a legalantasabb ösztönökre.

A Jobbik fajvédői rögvest kinyilvánították, hogy az áldozatok „magyarok”, az elkövetők pedig – természetesen –„cigányok” voltak. Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem. Másfajta pletykák is terjednek, de ennek nincs jelentősége. Egészen addig nincs, amíg ki nem derül, hogy a vélt vagy valós származásnak köze lehet a bűncselekményhez. A jobbikosok viszont máris tüntetést szerveznek, reménykednek, hogy a jól bejáratott cigányellenességből csurran-cseppen még néhány szavazat a számukra.

A hergelés folytatódik. A párt szó vivője szerint „cigánybűnözéssel foglalkozó” speciális rendőri egységre lenne szükség, már csak azért is, mert tavaly húsz százalékkal több gyilkosság történt, mint az előző évben. A Belügyminisztérium ezzel szemben közölte: a tény az, hogy az emberölések száma több mint a negyedével csökkent.