Minden forgalmat látni fog a NAV
Úgy tudjuk, hogy a tárca e tárgyú rendelettervezete – bár a társadalmi egyeztetés során a véleményezés határideje lezárult – a közeli jövőben akár jelentős pontokon is módosulhat. Az egyik kulcselem a határidő. Matolcsy György néhány hete jelentette be, hogy a kormány úgy akar véget vetni a kereskedelem feketézésének, hogy előírják a pénztárgépek (beleértve a taxiórákat és a benzinkúti számítógépeket is) bekötését a NAV-ba.
A sok kérdőjel után megjelent minisztériumi rendelettervezet sok részletkérdésre választ adott, de éppoly sok újabb kérdést is generált, s nem segítette a tisztánlátást, hogy a karácsony előtt társadalmi egyeztetésre küldött tervezet véleményezésére kicsivel több mint egy hetet hagytak – akkor, amikor a legtöbb kereskedő cégnél a karácsonyi vásárlási láz leköti a dolgozók minden energiáját.
Lapunk több szakmai szervezetet és láncot is megkeresett, névvel senki nem kívánt válaszolni, mondván, az egyezetés e stádiumában egy átgondolatlan mondat is árthat az ügynek. Név nélkül ugyanakkor elmondták: a tervezett magyar rendszer igen szigorú lesz, az etalonként említett dán és svéd rendszer közé tehető. A szakmai szervezetek ugyan elnagyoltnak gondolják a tárca becslését, miszerint akár 80 milliárd forint extra adó is befolyhat az intézkedés következtében (96 milliárd a kitűzött extra bevétel, de az intézkedés 16 milliárd extra kiadással is jár).
Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese azonban felhívta a figyelmet az MTI-nek adott interjújában arra, hogy háromhavi bevétel már eleve kiesett azzal, hogy a kormány január helyett áprilisra halasztotta a bevezetést. Forrásaink ennek ellenére úgy fogalmaznak: a tárca elképzelése nem ördögtől való, van rá európai példa, igaz, a rendelet tervezetén látszik, hogy sietős munka, s az azt író jogászok nem voltak kellően tájékozottak.
A pénztárgéppel foglalkozó vállalkozások szerint a világpiacon forgalmazott szerkezetek kisebb módosításokkal megfelelhetnek ugyan azon előírásoknak, melyeket ma ismerünk, de a fejlesztés ez esetben is hónapokba kerül, ráadásul számításaik szerint a 400 ezer pénztárgép minimum hetven százalékát kell kicserélni. (Sok a már nem működő, de még regisztrált gép, azokat nem fogják cserélni.) Minthogy a hazai pénztárgépforgalom ennek a mennyiségnek mintegy a tizede, a forgalmazó cégeknek logisztikai és pénzügyi problémát jelenthet majd a roham. Pénzügyi azért, mert a gyártók előre fizetést fognak kérni azért, mert hirtelen a korábban forgalmazott mennyiség többszörösét fogják majd megrendelni.
Varga Árpád elmondta: a nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy dolgozzon ki egy megoldást a gépcsere támogatására. Négyszázezer darab pénztárgéppel s átlagosan százezer forintos árral számolva a gépcsere költsége 40-60 milliárd forint lehet a vállalkozói körben az elnökhelyettes szerint. Szakértőink szerint ugyanakkor az előírásoknak megfelelő pénztárgépek drágábbak lesznek, mint százezer forint, vagyis mindebből lehet arra is következtetni, hogy a maradékot az állam állja majd. Mint megírtuk, a rendelet kötelezően mobilkapcsolatot ír elő az adatok továbbítására, annak ellenére, hogy sok helyütt van olcsóbb és takarékosabb kapcsolati mód.
Egyik szakértő szerint azonban csak így garantálható, hogy az elküldött adatok nem manipulálhatók, míg más vélemény szerint ez nevetséges érv a mobil mellett. Nagy kérdés a kapcsolat költsége: minthogy a pénztárgépeknek félóránként jelet kell adniuk a NAV felé (Skandináviában van ahol a folyamatos kapcsolatot írják elő), s a tervek szerint gyakorlatilag minden billentyűleütést tárol a fekete doboz, s ezt el is küldi majd a NAV szerverére, a kereskedőknek akár több gigabyte-os adatcsomagra is szükségük lehet egy pénztárgépnél egy hónapban. Ez komoly pluszköltség a piaci árat feltételezve.
A NAV elnökhelyettese szerint van néhány szolgáltató ágazat, ahol már az is növeli a bevételt, hogy a NAV látja a napi forgalmat. Az új pénztárgépek ugyanis ezután rögzítik azt is, ha egy billentyűt lenyomnak a klaviatúrán, így az adóhatóság látja, ha valaki beüti az adatokat, de azok nem kerülnek be a memóriába. Ami az adatátviteli költségeket illeti, a szakma arra számít, hogy speciális csomagokat kínálnak a szolgáltatók, noha, a jelenlegi tervezet előírásainak megfelelő SIM kártyát egyik szolgáltató sem tud szállítani, ugyanis a tervezet olyan SIM kártyát ír elő, amellyel minden szolgáltató hálózatára lehet csatlakozni. Ilyen ma a piacon nincs, s ilyen feltételekkel a szolgáltatók nem is kötelesek szerződni.
Egyik forrásunk szerint a mobilkapcsolat valóban pluszköltséget jelent a kereskedőknek, de havi 1000-2000 forintnál nem többet. Felhívja a figyelmet ugyanakkor, hogy ezzel a kereskedő spórol is: a fekete doboz ezt követően soha nem telik meg, tehát emiatt nem kell cserélni, s az új pénztárgépek egy papírtekerccsel is működhetnek majd, ami szintén megtakarítás, ráadásul környezetkímélő is. A rendelet tervezete tartalmaz egy-két érdekes pontot is: így például a mobilon kapcsolódó pénztárgép használata alól a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság adhatna felmentést, ha a vállalkozás telephelyén nincs elérhető mobilnet-szolgáltatás.
Kérdés, hogy ezt egyeztették-e a hatósággal. Azt is előírják, hogy a fekete doboz kapcsolatát nem szabad akadályozni, s annak folyamatos működése az üzemben tartó felelőssége – ez azért érdekes, mert a mobilrendszerek sem százszázalékos rendelkezésre állásúak, márpedig egy-egy hálózati hiba nyilván nem lehet a kereskedők felelőssége. Érdekes az is, hogy kapcsolati hiba esetén nem lehet nyugtát adni a szaktárca szerint, pontosabban csak akkor, ha a NAV illetékesei ezt telefonon jóváhagyják – mindez azt jelenti, hogy a NAV-nak komolyan fel kell készülnie egy esetleges mobilhálózati hiba esetén bekövetkező telefonos rohamra.
A tárca előírná azt is, mi mindent kell kifüggeszteni egy pénztárgép fölé: el kell helyezni és a vásárló számára láthatóvá kell tenni annak azonosítószámát, ami a pénztárgép AP-száma, a fekete dobozban (AEE) működő SIM kártya azonosítóját, az AEE-hardver azonosítóját és kommunikációs moduljának IMEI-számát, méghozzá kötőjelekkel elválasztva. Ez négy igen hosszú számsor, melyet a NAV ellenőrei vezeték nélküli kommunikációra alkalmas RFID-csip segítségével olvasnak majd ki a gépből, de kérdés: akkor miért kell kifüggeszteni az előbb említett számokat? Az NGM már azt is tudja, hogy a fekete doboz és a pénztárgép jelzőfényei milyen státusban milyen színben világítsanak vagy villogjanak. Kérdés, hogy ezen konkrét előírások szűkítik-e a szóba jöhető gépek kínálatát.
