Szentivánfa csodája
Hogy a szentivánfai templom csodákat rejt, azt tudták már a harmincas években is, hiszen 1930-ban a vakolat alól előbukkant és máig látható egy XIII. századi falképrészlet, amely a csodálatos halászatot ábrázolja. A templom déli falán 1996-ban újabb korabeli részletek nyomaira leltek. Ezeket végül tavaly sikerült Fazekas Gyöngyi és Kákonyi Zsófia műtörténész restaurátornak feltárni és restaurálni. A kutatást Mentényi Klára művészettörténész irányította. Így került napvilágra középkori festészetünk remeke: a betlehemi csillagot követő Háromkirályok jelenete. Az egész déli templomfalon végighúzódó kompozíción a királyok lóháton ülnek, a fölöttük angyalként megjelenő szárnyas csillagra mutatva érkeznek Jézus és Mária elé. A legelső király már le is szállt a lováról, a kantárt átadta szolgájának, s épp fél térdre ereszkedve, koronáját levéve köszönti a szent gyermeket. A jelenetnek mellékszereplői, mintegy távoli tanúi a Madonna mögött álló szentek – talán a két szent magyar király, István és László? – és az apró alakokként megjelenő, templomépíttető donátor, Martinus és felesége.
A falu a XIII. században a Ják nemzetségé volt, egy 1270-ből való oklevél említi Szentivánfát és Martinust, valószínűleg az a Ják Martin építtette a templomot, aki a híres jákit is. Talán ugyanazok a mesterek is dolgozhattak rajta – legalábbis Prokopp Mária professzor szerint, aki az idei restaurátorkonferencián a festő-restaurátorokkal együtt beszélt a képről.
A szép rajzolatú freskó korabeli katedrálisoknak is büszkesége volna. Felemelő lesz hétszáz év után, az idén újra e kép alatt karácsonyi misét tartania a plébánosnak, a megújulást segítő Aigner Géza atyának.
I!
Keresztelő Szent János templom
HELYSZÍN: Uraiújfalu (Szentivánfa), Vas megye
TÖRTÉNETE: Román kori előzményre épült gótikus templom barokk korban átépítve