Vigyázni kell a plombára is?!
A két villanyóra plombái közül kettőt valaki levágott. Varsányi Edéné, Éva asszony meglepődött: ő maga nem nyúlt a plombákhoz, a társasházban pedig nincs haragosuk, ellenségük, hiszen az alig harminc négyzetméteres lakást majd négy évtizede használják már „nyaralóként”, így a szomszédokat jól ismerik, szeretik.
A meglepődést aztán ijedtség váltotta fel, mert az ellenőrök tájékoztatták az asszonyt: súlyos szerződésszegésnek számít az, ha eltűnik a plomba. Végül azért – legalábbis Varsányi Edéné szavai szerint – megnyugtatták, nincs nyoma annak, hogy akárcsak megpróbáltak volna áramot lopni, ezért csupán a kiszállási díjukat és a két plomba árát, összesen körülbelül hétezer forintot kell majd kártérítésként megtérítenie.
Éva asszonyt még napokon át bosszantotta, hogy valaki levágta a plombáit, s ezért még neki kell fizetnie, ám lassan-lassan belenyugodott a történtekbe. Hetekkel később kapott is egy levelet az E.ON-tól.
Arra számított, hogy a kiszállási díjról meg a plombák áráról küldtek neki csekket. Tévedett. A sárga csekken 187.500 forint állt. A mellékelt tájékoztatóból pedig azt tudta meg a nyugdíjas asszony, hogy „megrongált fogyasztásmérőn keresztül vételezte” az áramot, ami „szerződésszegő villamosenergia-vételezésnek” minősül, ezért róttak ki rá ekkora „kötbért.”
– Azt hittem, hogy menten elájulok. Egész életemben, minden hónap elején a sárga csekk volt az első. Addig szinte semmire sem költöttem, amíg a számlákat be nem fizettem. Most meg a berendezés megrongálásával, szabálytalan áramvételezéssel, szerződésszegéssel gyanúsítottak meg – mondja fővárosi lakásában Éva asszony.
– Arra hivatkoztak, hogy a villanyóráim szekrényének ajtaján nem volt külsérelmi nyom, vagyis nem idegen vágta le a plombát. Újabb érv volt ellenem, hogy a sok csavar közül az egyik el volt kicsit fordulva. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy én akartam machinálni az órával. További bizonyítékként hozták fel, hogy nem én jelentettem a plombahiányt, hanem ők buktattak le. Azzal már nem foglalkoztak, az üvegajtó zárja olyan egyszerű, hogy azt szinte bárki ki tudja nyitni. Én a történtek fényében csak annyiban érzem magam felelősnek: nem volt elég biztonságos a szekrény, és nem jutott eszembe, hogy hetente plombaellenőrzést kellene tartanom.
Az első megdöbbenés után rögtön „fellebbezést” fogalmazott. Leírta, hogy nem ő vágta le a plombákat, nem nyúlt a mérőberendezéshez, nem lopta az áramot. Kitért arra is, hogy a lellei lakást csak nyáron használja, amikor a Balatonnál van unokáival. Az idei villanyszámlája pedig, ahogy az elmúlt években, megint körülbelül harmincezer forint volt, vagyis nincs nyoma annak, hogy drasztikusan csökkent volna a fogyasztás. Felhívta az a E.ON figyelmét arra is, hogy az áramkommandó tagjai írásba adták: „az ellenőrzés időpontjában nem történt szabálytalan vételezés.”
Végül jelezte, a kiszállási díjat és a plombák árait kifizeti, de a majd kétszázezer forintos kötbér kiszabását nem tartja jogosnak, indokoltnak. Hiába érvelt azonban, mert az E.ON postafordultával jelezte, hogy nincs lehetőség a kötbér elengedésére, és a szerződés szerint, jogszerűen jártak el. Éva asszony ezután a Magyar Energia Hivatalhoz fordult az eljárást sérelmezve, ám panaszát még nem vizsgálták ki. A történtek nyomán megkerestük az E.ON Hungária Zrt.-t. A társaság szerint egyértelmű a helyzet: „A júliusi rendkívüli leolvasáskor hiányzott két darab zárópecsét. Ha pedig a mérő sorkapcsáról hiányzik a záró pecsét, akkor az áramlopás maradandó sérülés nélkül megvalósítható. Mindemellett a mérőhely az ügyfél által zárható szekrényben volt, ezért a rosszindulatú külső beavatkozás nem valószínűsíthető, és az ügyfél nem tett eleget bejelentési kötelezettségének.”
A cég szerint szándékos beavatkozásra utal ráadásul az is: a berendezés egyik „csavarjának állása alapján szakember számára jól látszik, hogy így a mérő kapocsfedelét lezáró záró pecsét huzalját nem lehet befűzni.” Arra az észrevételünkre, hogy a gyanú mégsem ugyanaz, mint a bizonyított lopás, és még az ellenőr sem tapasztalta, hogy „szabálytalan vételezés történt” volna, úgy reagált a társaság: éppen ezért nem hivatkoztak áramlopásra, csak szerződésszegésre, aminek viszont a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott elosztói üzletszabályzat szerint kötbér a jogkövetkezménye.
Ennek alapján viszont felvetettük: ha Varsányi Edéné a cég szerint sem lopta az áramot, akkor a plombák ára, és azok felszerelésének díján túl nem érhette kár az E.ON-t, így pedig a 187.500 forintos kötbér lényegében tiszta profit a cég számára. Erre úgy válaszolt a társaság: „Általánosan elmondható, hogy a szerződésszegés azon eseteiben, amikor tettenérés történik, 15.000 Ft/amper a kötbér mértéke. Ha csak a méretlen vételezés lehetősége áll fenn, mint ebben az esetben, akkor 7500 Ft/amper a kötbér mértéke.”
Mindezek tükrében, ha a történetnek van tanulsága, akkor legfeljebb annyi: a fogyasztók vigyázzanak a plombáikra, mint a szemük fényére, Varsányi Edéné pedig örüljön, hogy nem 375 ezerre, csak 187 ezerre büntették – csak azért, mert nem lopott áramot.
