Dühösek és tanácstalanok
A fentihez hasonló válaszokat ad több fiatal is a bukaresti Egyetem téren (Piata Universitatii), ahol az év elején heteken át zajlottak a többször erőszakba torkolló rendszerellenes tüntetések. A dühös „érdektelenség” oka az lehet, hogy a vasárnapi voksolás a rendszerváltás utáni időszak leglaposabb kampányának végére tesz pontot, ráadásul az államfő felfüggesztése körüli, több hónapi politikai válság után.
Az egyfordulós parlamenti választásokon 315 képviselői és 137 szenátori mandátumról dönt az ország 18,2 millió választópolgára. A legfrissebb felmérés szerint a május óta kormányzó Szociálliberális Unió (USL) kapja a szavazatok 58 százalékát, a jobboldali Igaz Románia Szövetség (ARD) 18, a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 13 százalékot szerezhet. Rajtuk kívül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) van esélye átlépni az ötszázalékos küszöböt.
Egyes felmérések szerint a választói részvétel a 70 százalékot is elérheti, de a szociológusok figyelmeztettek: a megkérdezettek hajlamosak túlbecsülni a saját eltökéltségüket. A részvétel várhatóan 50 százalék körül lesz.
– Most ugyanazok ígérik a gazdaság felvirágoztatását, akik kisvállalkozások ezreit tették tönkre az átalányadóval – mondja Lucian, aki játékokat árul az egyetemmel szemközt megrendezett karácsonyi vásáron. – Nézze meg – teszi hozzá indulatosabban –, az emberek csak nézelődnek, nincs pénzük vásárolni.
– Őszinte leszek: nem tudom, kire szavazhatnék, pedig most már a gyerekem helyett is döntenem kellene – vallja be egy babakocsit toló fiatalasszony. – Az utóbbi négy évben az összes létező párt megfordult kormányon. Kivétel Dan Diaconescu pártja, ahhoz viszont soha nem tenném a pecsétet – teszi hozzá.
Többen is azt mondják, elmennek szavazni, de csak azért, hogy érvénytelen voksokat adjanak le. – Nem üzenni akarok a politikusoknak a gesztusommal, nem látom értelmét, mindössze gondoskodni akarok arról, hogy senki sem voksol helyettem – magyarázza a zenész Laura. A nyugalmazott pedagógus Maria elmeséli, hogy a rendszerváltás óta a liberálisokra szavazott, ahogy a felmenői is tették a pártok betiltásáig.
– Most viszont odarakták nekem Gigi Becalit, egy birkapásztorból lett ortodox fundamentalistát. Hát rá nem fogok szavazni – mondja, dühösen lóbálva egy zacskóban a frissen vásárolt kürtőskalácsot. A liberális szavazóknál annyira kivágta a biztosítékot a Steaua futballklub tulajdonosaként ismertté vált Becali leigazolása, hogy a közösségi oldalakon többen fogadkoztak: inkább magyar jelöltre adják a voksukat.
Ugyanakkor többeket aggaszt az USL (jobboldali) liberális társelnökének, Crin Antonescunak erősödő nacionalizmusa, valamint az is, hogy vajmi keveset tudni a kormány gazdasági elképzeléseiről. Irányadó lehetne a költségvetés e tekintetben, de Victor Ponta miniszterelnök januárra halasztotta a büdzsé benyújtását.
Ilie Serbanescu gazdasági elemző, a kormánypárti média rendszeres szereplője, a napokban félig gúnyosan megjegyezte: fölösleges is lenne bemutatni bármilyen gazdasági programot, hiszen mind az USL, mind az ARD folytatni akarja a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást. A szerződés a költségvetési hiány további csökkentését írja elő, jövőre ráadásul Románia ötmilliárd eurót törleszt a 2009-ben felvett 20 milliárd eurós hitelből, így a kormány mozgástere jelentősen leszűkül.
A Ziarul Financiar gazdasági lap által megkérdezett elemzők egybehangzó véleménye szerint 2013-ban szó sem lehet a személyi jövedelemadó vagy a két éve 19-ről 24 százalékra emelt áfa beharangozott csökkentéséről. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ szakpolitikusa úgy véli, a következő kormány egyetlen dolgot tehet: emelheti az adók begyűjtési arányát. –A feketegazdaság 20-25 százalékkal csökkenthető, és ehhez elég összekapcsolni az önkormányzati, pénzügyi, lakosság-nyilvántartó és cégbírósági informatikai rendszereket – mutatott rá Winkler.
A Gozsdu-vagyon is kampánytéma
A bukaresti kabinet jövő szerdai ülésén megvizsgálja a budapesti Gozsdu-vagyon helyzetét, és a parlament vagy más állami intézmények beavatkozását kéri – nyilatkozta a román miniszterelnök. Victor Ponta a kormánypárti Antena3 hírtelevízióban beszélt erről egy riport kapcsán, amelyben megfogalmazódott a vád, miszerint Románia lemondott az egymilliárd euróra becsült Gozsdu-vagyonról azzal a 2005 decemberében elfogadott sürgősségi rendelettel, amelyet az akkori külügyminiszter, későbbi kormányfő Mihai-Razvan Ungureanu dolgozott ki.
A rendelet 2005 októberében az első magyar–román közös kormányülésen aláírt államközi megállapodást ratifikálta, amelynek értelmében a felek Budapesten létrehozták volna a közös finanszírozású Gozsdu Alapítványt. A jogszabályt a törvényhozásnak is jóvá kellett volna hagynia, de elszabadultak a nacionalista indulatok. 2008 márciusában a bukaresti parlament hatályon kívül helyezte a román–magyar megállapodást ratifikáló sürgősségi rendeletet.
Most Ponta nem beszélt arról, kezdeményezi-e a Gozsdu-vagyon helyzetének felülvizsgálatát a kétoldalú kapcsolatok szintjén is, vagy csak a hét évvel korábbi felelősségek megállapítása a cél. Mint az MTI emlékeztet rá, Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a XIX. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre „a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok” támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte több budapesti ingatlant is magába foglaló hagyatékát. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A kilencvenes évek második felében a nagyszebeni Emanuil Gojdu ortodox alapítvány jogutódként szerette volna ezt visszakapni. (Sz. L.)
A régiós érdekek diktálják a partnerséget – Eltérő ideológiájú politikusok keresik a közös hangot
Magyarország és Románia viszonyát a stratégiai partnerség jellemzi, mert a régiós érdekek ezt kikényszerítik. Az árucsere-forgalom jelentős, és a gazdasági válság ellenére is nő. Az Európai Unióban az érdekek azonosak, összekötöttük a gázrendszerünket, Románia részvétele az amerikai rakétavédelmi rendszerben Magyarország biztonságát is növeli – nyilatkozta lapunknak Zákonyi Botond. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a budapesti diplomácia reagál, ha megsértik a határon túli magyarok emberi és kisebbségi jogait. Így történt ez például a marosvásárhelyi egyetem körül kialakult ügyben, és a fellépés nem volt hatástalan.
Természetes, hogy a magyar kisebbség helyzete előfeltétele Budapest részéről a jó kétoldalú kapcsolatoknak, és ezt Bukarestben is egyre többen látják – vélte Zákonyi, aki korábbi diplomáciai pályafutása során hat évet töltött Bukarestben és Kisinyovban. Az MKI vezetője úgy látja: Orbán Viktor és Traian Basescu jó személyes kapcsolata érdemi motorja volt a stratégiai partnerségnek. Most úgy tűnik, az lesz a feladat, hogy eltérő ideológiájú politikusok is megtalálják a közös hangot. Erre jó példa az elmúlt időszakban javuló magyar–szlovák viszony. Zákonyi szerint az agrár- és kohéziós támogatásoktól kezdve Schengenen át a bankuniós szavazati jogig az EU-s kérdések elsöprő többsége konkrét együttműködési lehetőséget kínál a magyar–román párosnak.
