Jobb a semmi?
– Jobban állunk, mint ahogyan álltunk – magyarázta a kormányfő, mivel szerinte a magyar előterjesztések egy részét el lehetett volna fogadtatni, ha egyáltalán lett volna eredménye a csúcsnak. Csütörtökön Van Rompuy egész nap kétoldalú találkozókat tartott az uniós kormány- és államfőkkel, majd éjjel a 27 vezető elé terjesztette átdolgozott költségvetési tervezetét. A javaslat a 973 milliárd euróról szóló főösszegen nem változtatott, viszont a fejezetek között komoly átcsoportosítást javasolt: emelkedtek a kohéziós és agrártámogatások az európai méretű infrastrukturális projektek és a külpolitikai tevékenységek rovására.
A kohéziós pénzek felhasználására vonatkozó magasabb plafon miatt e verzió kicsivel, de kedvezőbb volt a korábbiaknál. Ennek révén sikerült volna valamennyit megmenteni a kohéziós forrásokból Magyarország számára is, hiszen a korábbi tervezet szerint akár 30 százalékkal is csökkenhetett volna a támogatás a 2007–2013-as pénzügyi kerethez képest. Most teljesen új meccs kezdődik: a tagállami vezetők pénteken arra hatalmazták fel Van Rompuyt, hogy dolgozzon ki újabb tervezetet.
A csúcs előtt is éles volt a szembenállás a további spórolást követelő nettó befizetők és a támogatások maximalizálásában érdekelt, a Kohézió Barátai nevű csoportba tömörült tagországok között. Nagy-Britannia ráadásul 886 milliárd euróra szeretné korlátozni a főösszeget, és az EU adminisztrációs költségeit is erőteljesen csökkentené. A csúcs után nyilatkozó vezetők érezhetően nem akartak bűnbakot csinálni David Cameron brit miniszterelnökből, aki ügyesen maga köré csoportosította a hollandokat és a skandinávokat.
Angela Merkel német kancellár – aki szintén a spórolás híve – úgy nyilatkozott: nincs értelme senkit sem „kiszemelni”, a különbözőségeket át tudjuk hidalni. A francia álláspont inkább a kohéziós és agrártámogatásokban érdekelteknek kedvezett, igaz, Párizs elsősorban saját régióinak szeretné megnyerni e forrásokat.
Orbán Viktor úgy nyilatkozott a csúcs után: az lett volna a meglepetés, ha van megállapodás. Ritka bravúrnak értékelte, hogy a Kohézió Barátai csoport az utolsó pillanatig egyben maradt, nem sikerült megosztani, ebben Donald Tusk lengyel kormányfő érdemeit méltatta. A magyar kormányfő elismerően beszélt Van Rompuyről is, aki korábban belga pénzügyminiszter volt, így költségvetési ügyekben meglehetősen járatos. A magyar miniszterelnök szerint a vita „avantgárd” volt, ugyanis nem az uniós tolvajnyelven zajlott, „amit senki sem ért”, hanem vérbeli költségvetési vita volt, mellébeszélés nélkül.
Herman Van Rompuy a tanácskozás után kiemelte: abban egyetértettek, hogy az európai növekedésre és innovációra többet kell költeni, s emlékeztetett, hogy tervezetében az előző pénzügyi kerethez képest 50 százalékkal nagyobb az erre szánt összeg (igaz, ezt a csütörtök éjjeli tervezet már jelentősen csökkentette volna). Van Rompuy szerint abban is egyetértés volt, hogy mérsékelt büdzsét kell kidolgozni. Kiemelte: tervezete az unió történelmében először a megelőző hét évhez képest kisebb pénzügyi keretet állapít meg, s jelezte, hogy további vágás várható, de csak óvatos, körültekintő előkészítés után. A következő hetekre, hónapokra kétoldalú egyeztetéseket ígért, amelyek alapján új javaslattal áll majd elő. Mint mondta, nincs értelme dramatizálni a helyzetet, mert az EU-s büdzsé kialakítása általában két csúcstalálkozót igényel. A tagállami vezetőknek még van egy évük arra, hogy megegyezzenek, a tervek szerint februárban tarthatnak újra költségvetési csúcsot.
Mélyebben a bóvliban
Tovább gyengítette Magyarország besorolását pénteken a Standard & Poor’s. A világ legnagyobb hitelminősítője az eddigi BB+ besorolást BB-re rontotta, azaz a befektetésre nem ajánlott – a bóvli – országok között is rosszabb helyre kerültünk. A magyar gazdasági tárca reagálása szerint a minősítőnek magát kellene leminősítenie.
