„Elegük lett a demokráciából és a piacgazdaságból (mindenből, ami most Európában zajlik), és kijózanodtak” – találta mondani a magyarokról. Rosszmájúan hozzátehetnénk, hogy ő aztán csak tudja, hiszen a demokrácia és a piacgazdaság lábbal tiprásában régi motorosnak számít, választásokat elcsalni, az ellenzéki sajtót elhallgattatni vagy a Nyugatnak fityiszt mutatni nála ügyesebben kevesen tudnak. De gondolhatnánk arra is, hogy a hasonló tehetségek pillanatok alatt felismerik-elismerik egymást.

Na jó, csak vicceltünk. Bizonyára mókás kedvében volt Giró-Szász András kormányszóvivő is (nála ez mintha folyamatos állapot lenne), aki viccnek titulálta Lukasenko kijelentését. Gondolta, ő is tréfálkozik egyet, és odanyilatkozta a központi hírgyár alappillérének – komolyra fordítva a szót: az MTI-nek –, hogy a magyar kormány elkötelezett a demokrácia és a jogállam mellett. Érezhette ő is, hogy ez magyarázatra szorul, mert hozzáfűzte: Magyarország arra törekszik, hogy „az Európa minden országa előtt álló gazdasági és társadalompolitikai kihívásokra választ találjon”.

Erre már ütemesen tapsol a fehérorosz és a magyar közönség is. A fehérorosz nosztalgiából – Lukasenko nem felejtette el megjegyezni, hogy „Magyarország szocialista ország volt, jó barátok voltunk régebben” –, a magyar pedig megkönnyebbülésből. Milyen jó, hogy a kormány mindenre választ talál; kár, hogy ezek a válaszok tőlünk nyugatra komolytalannak hatnak, de úgy tűnik, már keleten is.