Ezzel egy még hatályba sem lépett adóemelést fejelt meg a kabinet. A cégek 19 százalékos társasági adójára rakódó nyolcszázalékos Robin Hood-adót eredetileg a Gyurcsány-kormány vezette be 2008-ban, az akkor ellenzékben lévő Fidesz bősz tiltakozásától övezve. Az adó leginkább a nyereséges Molt sújtotta: az olajtársaságnál akkor úgy nyilatkoztak, az ilyen adó a többieknél hatékonyabb cégeket bünteti. Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy a sarcot 2010-ben kivezetik.

Ám az akkor hatalomra lépő Fidesz megtartotta ezt az extra adót, kivezetését pedig csak 2012-re ígérte. Ahelyett viszont, hogy ez az idén megtörtént volna, 2013-tól 11 – a nagy cégek 19 százalékos nyereségadójával együtt tehát 30 – százalékra emelte az adót. Egyúttal jelentősen kiterjesztették a hatályát, így az jövőre már nemcsak az energiaszolgáltatókra, hanem a szállítóvezeték-üzemeltetőkre, valamint a víz-, a csatornaszolgáltatókra és a hulladékszállítókra is vonatkozik.

Egyszersmind eltörölték az így befolyó összeg felhasználására vonatkozó megkötést is. (Azt addig elvben lakásfelújításokra költhették.) A tegnapi bejelentés szerint ugyanakkor az adókulcs drasztikus további emelése mellett a kormány lehetővé teszi az érintett cégeknek, hogy a befizetendő adóból leírják a 19 és 50 százalék közötti rész legfeljebb felének megfelelő beruházásuk összegét. A kettő közötti különbség fele 15,5 százalék, tehát az a vállalat, amelynek van elég beruházása – ez ebben a körben nem ritka –, annak az eddig az energiacégekre tervezett 30 százalékos adó „csupán” 19 + 15,5, azaz 34,5 százalékra emelkedik.

A tárca számításai szerint ez az intézkedés további 40 milliárddal javítja a költségvetés jövő évi bevételeit. A másik intézkedéssel részben szintén az energiatársaságokat sújtják: jelentősen kibővítik ugyanis a még szintén csak a tervekben szereplő közművezeték-adó körét. Az adót eddig is áram-, gáz-, hő-, víz-, csatorna-, szennyvíz- és hírközlési vezetékek tulajdonosaira tervezték kivetni, mégpedig évente méterenként száz forintot.

Ám míg az eddigi tervek szerint a bevétel az önkormányzatot illette, és saját hatáskörben dönthetett a kivetéséről, a mostani módosítás szerint az adó központi és kötelező lesz. A kisebb szolgáltatók hálózata után az adómérték megfeleződik, illetve az állam és az önkormányzat mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Hozzáteszik, hogy a korábbi változattal szemben valamennyi nem családi tulajdonú vezetékre az ország teljes területén érvényesítik az adónemet.

Az intézkedéstől az eddigieken felül további 30 milliárdot vár a nemzetgazdasági tárca. Ezen túlmenően a kabinet további 10 milliárd forint osztalékot von el a Szerencsejáték Zrt.-től, és 10 milliárd forinttal többet akar beszedni az online szerencsejáték-adóból. Az energiaszektorból lapunknak egyelőre senki sem kívánta hivatalosan értékelni az intézkedést, de felhívták a figyelmet: ez tovább rontja a befektetések megtérülését.