Államosított adósság
Az eladósodott önkormányzatok most tényleg nagy levegőt vehetnek. Azoknak a helyhatóságoknak a polgármesterei viszont, amelyek felelősségteljesen gazdálkodtak és nem voltak hajlandók eladósítani az önkormányzatot, most a fejüket verhetik a falba – nem véletlen, hogy a szakemberek szerint ezeknek a településeknek valami kompenzációt kellene nyújtania a kormánynak, amely nem csak az adósságot veszi át: folytatódhat a szociális intézményrendszer államosítása is.
A parlamentnek vasárnap benyújtott javaslatban a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok átvételét kezdeményezik. Így csaknem 170 intézmény kerülhet az államhoz. Idetartozik, hogy az oktatási államtitkárság benyújtotta az iskolák államosításának részleteit szabályozó javaslatát is, ami komoly gondot okoz a Fidesz-frakcióban.
Az önkormányzati adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg 1700, ötezernél kevesebb lakosú település között. „Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljesmértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak” – írja közleményében a kormányszóvivői iroda.
Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyeknek az együttes adóssága 97,3 milliárd forint. Ebből 23,2 milliárd működési, 74,1 milliárd fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd. Orbán Viktor azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszik, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az átvállalást.
A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítenek – mondta a kormányfő. Az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan negyvenszázalékos mértékben vállalja át a kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. Ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó – az említett módszer alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának száz százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt negyvenszázalékos mértékben konszolidálja az állam.
Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár. Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és száz százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidálják, ami 54 önkormányzat – köztük Pápa és Szigetvár – esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent. Ha a mutató a településkategória átlagának ötven és 75 százaléka között van, az adósság hatvan százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával.
Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula. Amennyiben a mutató a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt hetven százalékban konszolidálja az állam; 38 önkormányzat – köztük Komló és Isaszeg – élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.
