Agyő, unortodoxia!
Az uniós támogatásokhoz való állami hozzájárulást 55 milliárddal vágják meg. Az adóelkerülés remélt visszaszorításából és az adóbeszedés hatékonyságának javításától 120 milliárdot remél a kormány. Ebből 95 milliárdot attól várnak, hogy a pénztárgépeket összekötik a NAV-val. Matolcsy kifejtette, a kedvezőtlen nemzetközi és a vártnál rosszabb hazai gazdasági kilátások miatt a zárolások és kiigazítások nélkül nem lenne tartható a három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány idén és jövőre sem.
Ez pedig a túlzottdeficit-eljárás alatt álló Magyarországnak uniós szankciókat jelentene. A piac pozitívan fogadta, hogy a kormány végre elkezdett egy a realitásokhoz közel álló gazdasági pályát felvázolni, illetve, ha átmenetileg is, de felhagyott az unortodox gazdaságpolitikával, és igazodott az európai irányhoz.
A hírre erősödött a forint és csökkent Magyarország kockázati felára, igazi optimizmus kerekedett. Első körben az Európai Bizottság is kedvezően reagált, s csak halkan jegyezték meg Brüsszelből, hogy remélik, a gyakorlatban is megvalósulnak az ígéretek.
– Ami történt, az egyértelműen pozitív, ugyanakkor az is látszik belőle, hogy nem a hazai, hanem a külföldi igényeknek akarnak megfelelni – mondta lapunknak Mellár Tamás közgazdász. Ezt támasztja alá, hogy a kormány beadta a derekát, és a Magyar Nemzeti Bankot kiveszi a tranzakciós illeték hatálya alól. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hozzátette, hogy a kiigazítás nagyobb, mint azt előzetesen várták a piacok, s elegendő ahhoz, hogy az idei és a jövő évi költségvetési lyukakat kitöltse. Abban egyetértenek, hogy megszorításokról van szó. Ám amíg Suppan szerint az adócsalók viselik a legnagyobb terhet azzal, hogy szigorítja a kormány az adóbeszedés hatékonyságát, addig Mellár szerint inkább a lakosság érintett. Annak ugyanis nem látja a garanciáját, hogy tényleg be tudja szedni az adóhatóság a plusz 120 milliárd forintot.
A pedagógus-életpályamodell bevezetésének elhalasztása, a közszféra kimenő nyugdíjasainak nem pótlása, a készpénzfelvételre bevezetendő háromezrelékes adó, a szociális támogatások maximalizálása igenis érinti a családokat. A közgazdász egyébként úgy véli, az elmúlt hetekben kifejezetten edzették az embereket a bejelentésekre, sokkal rosszabb híreket szivárogtattak ki, nagyobb megszorításokat valószínűsítettek, mint amivel végül Matolcsy kiállt. „Régi szocialista szokás” – mondta Mellár.
A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a kormány úgy módosította a makrogazdasági pályát, hogy a szokásoshoz képest jobban számba vette a realitásokat. A költségvetési javaslatban várt 0,1 százalékos idei növekedés eléréséhez olyan mértékű gazdasági növekedésre lenne szükség, amelynek megvalósulása gyakorlatilag lehetetlen – ismerte el Matolcsy.
Feltételezve, hogy a magyar gazdaság a második fél évben negyedéves alapon stagnál, a GDP idén 1,2 százalékkal zsugorodhat – jelentette be a miniszter. Ez a hatás a következő évre is elhúzódhat, ezért 2013-ra 1,6 helyett csupán egyszázalékos GDP-növekedést valószínűsítenek. Megemelte a kormány 2,7 százalékra a 2012-es és a 2013-as hiánycélt is. A kabinet nemzetközi nyomásra cselekedett, de sokkal inkább az EU-éra, mint az IMF-ére, ugyanis a Brüsszel felől fenyegető szankciókat akarja elkerülni – vélik a szakértők.
Suppan Gergely szerint a tervezett intézkedéscsomaggal és a meglévő tartalékokkal 2014-ig is finanszírozható az ország, azaz jelenleg nincs szüksége a kormánynak az IMF-re. A megállapodás abból a szempontból lenne fontos, hogy erősítené az ország iránti bizalmat, a forint árfolyamát, engedné a kamatpolitika lazítását, könnyebbé és olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását, erősítené a fogyasztói és az üzleti bizalmat.
Ha nem is használná fel a pénzt a kormány, de lélegzetvételhez jutna az ország. Mellár Tamás továbbra is állítja: a kabinet csupán életben akarja tartani a tüzet, de nem akar megállapodni. Játssza a húzd meg, ereszd meg játékot. Most éppen közelít egy kicsit, de szerinte rövid időn belül várható egy ezzel ellentétes üzenet, lépés, beszólás.
