A jogállamot félti az EU
– Az idén már másodszor kell egy EU-tagországgal kapcsolatban megvitatnunk a jogállamiság súlyos helyzetét, Magyarország után most Románia esetében – mondta Reding, aki olyan, az igazságügyi előírások teljesítését is értékelő felmérést jelentett be, amely az unió gazdaságait összehangoló európai szemeszter részeként működne.
A biztos szóvivője, Mina Andreeva lapunknak kifejtette, hogy az „igazságügyi eredménytábla” annyiban nem újdonság, hogy több, pénzügyi segítségben részesült ország, így Magyarország esetében is végeztek már ilyen felmérést az Európai Bizottság szakértői – most ezt szeretnék a 27-es körre kiterjeszteni. Az elgondolás alapja, hogy szoros összefüggés van az igazságszolgáltatás működésének jellege és a pénzügyi befektetői bizalom, az üzletbarát környezet között.
A tervek szerint már most őszre elkészül egy ilyen eredménytábla, többek közt annak alapján, hogy milyen sokáig tartanak a bírósági eljárások, milyen nehéz fellebbezni és milyen költségekkel járnak a perek. Az összehasonlítás nem lesz „fekete-fehér”, figyelembe veszik az adott ország jellegzetességeit is. A felmérés alapján a gazdasági, foglalkoztatási és szociális célokat tartalmazó országspecifikus ajánlásokba is szeretnék beemelni az igazságügyi aspektust, hogy erről is legyen nyílt vita a tagállamok között.
Andreeva kifejtette: mindehhez nem kell külön jogszabályjavaslattal élnie a bizottságnak. Ám ha a testület szankcionálni is szeretné az ajánlásokat meg nem fogadó tagállamokat, ahhoz már kell új jogalap. Az eljárás hitelessége érdekében nem elképzelhetetlen az a változat, hogy a jövőben az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feltételek erőteljesebb szerepet kapnak egy tagállammal folytatott hiteltárgyalás során.
Barroso beszédében jelezte, hogy a magyar és a román tapasztalat alapján az uniónak foglalkoznia kell a problémával: míg a csatlakozás előtt komoly elvárásokat támaszt a jogállamisággal kapcsolatban, a tagság elnyerése után az EU-nak nincsenek eszközei ennek kikényszerítésére. Úgy vélte, a kötelezettségszegési eljárások túl lassúak és technikai jellegűek a jogállamiság megvédésére, a 7. cikkely életbeléptetése viszont (ami a szavazati jog megvonásához vezethet) túl radikális.
Az EU-biztos szerint azért is fontos, hogy legyen megfelelő mechanizmus, mert akkor a bizottság nem vádolható kettős mércével, miszerint csak bizonyos tagállamokra „száll rá”. Figyelmeztetett: a politikai unió azt is jelenti, hogy meg kell erősíteni az EU alapjait, az alapértékek, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletét. Ugyanakkor elismerte, hogy az unió intézményi struktúrája nem megfelelő ezen problémák kezelésére. – Nem elég a politikai meggyőzés „puha hatalma” és a hetes cikkely radikális alternatívája – közölte. A bizottság elnöke itt tett említést a főügyészi hivatal létrehozására, amely ugyanakkor elsősorban az EU-költségvetést érintő kérdésekben járhat majd el.
Az elgondolás szerint a főügyész (akinek a hivatalát a lisszaboni szerződés vetítette előre) a tagállamokban is vádat tud majd emelni, ha felmerül, hogy az uniós költségvetést érintő viszszaélés történt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) „fogatlan” szervezet, nem kötelezheti a nemzeti hatóságokat, hogy járjanak el, és maga nem fegyelmezhet. Ezért lenne hatékonyabb a főügyész, akinek azonban nem lesz feladata a jogállamiság védelme. Andreeva szóvivő kérdésünkre kifejtette, hogy a főügyész jogkörét ki lehetne terjeszteni határokon átívelő bűncselekményekre, de ehhez a tagállamok egyhangú jóváhagyása kell.
