A magyar gazdaság gyorsnaszádja tehát léket kapott, itt öt százalékkal kevesebb, összesen 269 milliárd forint értékű fejlesztés történt. Az már senkit sem lep meg, hogy az építőipar romokban hever, az viszont feltűnő, hogy az állami feladatokhoz kapcsolódó területeken mekkora a pénzínség: az oktatásban 35, az egészségügyben 34 százalékkal zuhantak a beruházások, igaz, ott a működési költségek előteremtését és a béremelést tartja prioritásnak a kormány.

Meg kell becsülni, ami megvan: állateledelt csomagolnak Bükön

A szavak szintjén kiemelt fontosságú innovációnál 25 százalékos az elmaradás, de a szállodaiparra és a vendéglátásra is ráférne egy „wellnesskúra”, erre utal a csaknem felére, 5,6 milliárd forintra fogyatkozott fejlesztési összeg. Kiugró, 70 százalékos bővülést a mobilfrekvencia-tender és a távközlési beruházások hoztak az infokommunikációs ágazatban. Rossz hír, hogy az adatok a folyamatban lévő nagy autóipari beruházások (Opel, Audi) lekönyvelt szakaszait már tartalmazzák – tudtuk meg a KSH-nál.

Ami a jövőt illeti, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szkeptikus azt illetően, hogy „Európa legversenyképesebb adórendszere” mennyire segítheti a beruházások beindulását. Az adókulcsok szintje ugyanis nem a legfontosabb szempont a mérlegeléskor. Török lapunknak elmondta, hogy már nemcsak a régió országaiban, hanem az euróövezetben is késhegyre menő harc folyik az egyre kevesebb beruházás elnyeréséért. Tőkevonzó képességünket jellemzi, hogy a GDP arányában mért beruházási rátánk 16,4 százalékos, azaz csupán kétharmada a régiós átlagnak.

Magyarország komoly versenyhátrányban van, itt a hosszú lejáratú beruházási hitelekhez Szlovákiához vagy Romániához képest is jóval drágábban lehet hozzájutni, sőt a hitelfeltételeknél további szigorításokra készül a bankrendszer. A tényekhez tartozik, hogy a keresleti oldal is igen gyenge, a recessziós környezet sem kedvez a beruházásoknak. A vállalati hitelezés beindítása épp ezért elemi gazdaságpolitikai érdek – tette hozzá Török Zoltán, aki 2012-re – a 2,3 százalékos kormányprognózissal szemben – 6,1 százalékos visszaesést vár a beruházásoknál.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idei év már „elment”, és a 4,5-5 százalékra várt visszaesés után komoly fordulatra sem lehet számítani. Az IMF-tárgyalások gyors lezárása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá tétele, az EU-források hatékonyabb felhasználása és az egyes ágazatokat különösen sújtó, torzító hatású intézkedések mellőzése azonban szerinte segíthet a kilábalásban.