Gárdaünnep ellentüntetéssel
A demonstrációt azután kezdték el szervezni, hogy kiderült: a Jobbik, a Magyar Nemzeti Gárda, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és a Nemzeti Őrsereg közösen emlékezik meg a – 2009-ben feloszlatott –Magyar Gárda öt évvel ezelőtti megalapításáról. A szélsőségesek a Kodály köröndnél gyülekeznek, majd a Hősök terére vonulnak. Az „ellentüntetés” szervezője, Szőke Sándor – aki a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért nevű civil szervezet elnökhelyettese – lapunknak úgy fogalmazott:
„Flashmobszerű akció során a Hősök terén tiltakozunk a szélsőségesek és a gyűlöletkeltés ellen.” A szélsőjobb rendezvényének megtartására még tavasszal kért engedélyt egy magánszemély. A bejelentő – a Fővárosi Törvényszék közleménye szerint – a rendezvény céljának a Magyar Gárda 2007. augusztus 25-i megalakulására emlékezést jelölte meg. A bejelentő a rendezvényen részt vevők várható létszámát kétezer főben jelölte meg. Jelezte azt is, hogy a részvevők „nem tiltott egyenruhát” viselnek, alakzatban vonulnak majd, és a Hősök terén esküt tesznek”.
Mindezt a rendőrség nem engedélyezte arra hivatkozva: a „közlekedés oly mértékben ellehetetlenülne, hogy a demonstrációval érintett területen a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható”. A rendezvény szervezője jogorvoslati kérelemmel élt, a bíróság pedig hatályon kívül helyezte a BRFK tiltó határozatát. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében egyebek mellett éppen – a szélsőjobb által sokat támadott – Meleg Méltóság Menetére hivatkozott, mondván, részben ugyanezen az útvonalon engedélyezték azt. A bíróság a kérelmezőnek adott igazat.
Az indoklás szerint a rendőrség nem támasztotta alá kétséget kizáróan, hogy a forgalomkorlátozás a szombat délutáni időpontban ellehetetlenítené a közlekedést. A Fővárosi Törvényszék közleményében ugyanakkor kitértek arra is: a rendezvény céljával kapcsolatosan nem foglalkozhatott a bíróság, mivel csak azt vizsgálhatták, ami a rendőrségi határozatban szerepelt, arról pedig nem esett szó. A mai rendezvény kapcsán közleményt adott ki a Kormányszóvivői Iroda. Ebben azt írták:
„A plurális demokrácia olyan érték, amelyet mindenáron meg kell védeni, és amelyet a kormány meg is fog védeni minden olyan eszmével vagy cselekedettel szemben, amely a kirekesztésre és a gyűlöletre épül.” Azzal folytatták: a kormány tiszteletben tartja a független bíróság döntését, de semmiféle kétséget sem kíván hagyni afelől, hogy a legkevésbé sem ért egyet a Magyar Gárda által képviselt eszmeiséggel, illetve azokkal, akik a kirekesztő és gyűlölködő eszmékkel vagy az erőszakkal közösséget vállalnak.
A kormány egyértelművé tette azt is, hogy az erőszak monopóliuma az államé, és a rendfenntartásban nincs helye semmiféle, illegális félkatonai szervezetek működésének. A Kormányszóvivői Iroda közleményében külön hangsúlyozták: ha az eseményen bármilyen, a jogszabályok betűjével vagy szellemével ellentétes fellépésre kerülne sor, úgy a kormány a leghatározottabban fel fog lépni, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy garantálja a rendet és a köznyugalmat.
Kereszttűzben a rendőrség
Egyre többen egyre hevesebben kritizálják a rendőrség ceglédi és devecseri fellépését: a bírálatok szerint nem tettek meg mindent azért, hogy távol tartsák a roma családoktól az őket fenyegető szélsőségeseket. Az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálja a Jobbik és több szélsőséges szervezet devecseri demonstrációjával kapcsolatos rendőri intézkedéseket. A biztos szerint nem zárható ki, hogy több alapvető joggal összefüggő sérelem történt. Szabó Máté egyúttal figyelemmel kíséri az országos rendőr főkapitány átfogó tényfeltáró vizsgálatát, amely a ceglédi konfliktus körülményeit, a rendőri intézkedéseket hivatott feltérképezni.
Az Amnesty Internationalnek szintén vannak kétségei afelől, hogy a rendőrség megfelelően járt-e el Devecserben és Cegléden. A jogvédő szervezet levelet írt a Belügyminisztériumnak, amelyben azt kéri: ha a kormány komolyan gondolja az etnikai és más kisebbségek védelmét, akkor tegyen konkrét lépéseket az ügyben, a többi között a rendőrség munkájának fejlesztésével, s a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésben működjön együtt a leggyakrabban fenyegetéseknek, erőszaknak kitett csoportok, a roma közösségek képviselőivel.
Közben kiderült: a történtek miatt hiába kezdeményezte az MSZP az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága rendkívüli ülésének összehívását. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint ugyanis a testület elnöke, Lukács Tamás (KDNP) ezt egyelőre nem tartja indokoltnak. Szerinte a bizottságnak foglalkoznia kell a ceglédi esettel, de csak megfelelő előkészítés után. (Boda András)
