Két úszómester, egy tanulság
A két elbocsátott dolgozó azt szeretné elérni, hogy ügyüket vigyék el Bács-Kiskun megyéből. Perük állásából, a különböző hatóságoknak tett bejelentéseik elutasításából, a velük való bánásmódból, a határidők végtelenségbe történő kitolásából, a bírói kizárásokból azt a következtetést vonták le, hogy Kecskeméten ilyen körülmények között nem számíthatnak jogvitájuk méltányos és igazságos elbírálására.
Pászti Csaba meg van győződve arról, hogy bosszúból, megtorlásként rúgták ki, mert a munkahelyén tapasztalt törvénytelenségeket nem tűrte el, hanem bejelentést tett a Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőségen amiatt, hogy nem fizették ki a hétköznapra eső fizetett ünnepekre a jog szerint járó munkadíjat. Három évre visszamenőleg követelte a törvény szerint ezekre a napokra járó munkabért.
Szűcs Paula hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva támadta meg a felmondását. Ő, aki egyedül neveli három gyermekét, azt is kifogásolta, hogy műszakvezető úszómesterként évek óta több tízezer forinttal keresett kevesebbet, mint az ugyanabban a beosztásban dolgozó, ugyanazt a munkát végző férfi kollégái. A három gyermeke miatt nem mert bejelentést tenni, csupán tudakozódott az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, hogy ha kifogásolná a hátrányos megkülönböztetést, akkor alkalmazhatnak-e vele szemben megtorlást. Azt a választ kapta, hogy nem.
– Pászti Csaba még ki sem jött a munkaügyi felügyelőség ajtaján, a munkahelyén már tudták, hogy bejelentést tett. Én később szereztem tudomást a bejelentésről, de azzal egyetértettem, hogy fizessék ki, ami jár nekünk, és vizsgálják ki a bevezetett törvénytelen munkarendet. Két hónap múlva már nem voltunk a cégnél – mondta Szűcs Paula.
A két úszómestert – és csak őket – átszervezésre hivatkozva bocsátották el állásukból. A két munkavállaló szerint semmiféle átszervezés nem történt. Igaz, hogy a közhasznú társaságot (kht.-t) abban az időben kötelezően át kellett alakítani nonprofit kft.-vé, de ez egyszerű névváltoztatás volt. A munkaügyi per során az immár Hírös Sport Nonprofit Kft. nevet viselő munkáltató egyetlen dokumentumot sem tudott a bírósági eljárás során becsatolni arról, hogy bármiféle megbeszélés vagy döntés született volna az átszervezésről és az emiatt esetleg szükségessé váló elbocsátásokról.
Szűcs Paula megjegyezte: nyilván egy reggel úgy ébredt az igazgató, hogy átszervezés lesz a cégnél, és csak őket kettőjüket teszi az utcára. – Azt hittük, a független bíróság pártatlanul dönt elbocsátásunk kérdésében –mondta Szűcs Paula. – Kezdetben ugyanaz a bírónő tárgyalta mindkettőnk ügyét, hiszen ugyanaz volt a felmondás indoka. A tanúvallomásokat mindkét ügyben figyelembe lehetett venni. Pászti Csaba kollégám azonban a személyeskedő tárgyalásvezetés miatt elfogultságra hivatkozva kizáratta a bírónőt a saját ügyéből.
Az én ügyemben ez a bírónő hozott ítéletet. A hátrányos megkülönböztetésemet a kirúgás előtt bizonyítottnak látta, és megítélt némi bérkülönbözetet. A lényegesebb kérdésben azonban a diszkriminációt már nem vizsgálta, és úgy foglalt állást, hogy az elbocsátásom teljesen jogos volt, hiszen a bíróság bizonyítottnak látta az átszervezést. Hozzáteszem, hogy ugyanezt az átszervezést majd egy évvel később Pászti Csaba kollégámnál nem látta bizonyítottnak a másodfokú bíróság. Fellebbeztem. A másodfokú bíróság a kirúgásomat jogosnak ítélte, de ott a hátrányos megkülönböztetést sem látták bizonyítottnak, és visszautalták első fokra az ügyet. Azóta az új első fok szintén kimondta a hátrányos megkülönböztetést.
Pászti Csaba közben elérte, hogy az elsőfokú bíróságon a második bíróját is kizárják elfogultság miatt. Kifogásolta, hogy a munkaügyi bírák minősíthetetlen hangon beszélnek vele, ez azonban a jegyzőkönyvekből nem derül ki, csak az tudhatja, aki jelen van a tárgyaláson.
A volt dolgozók állítják, hogy a bíróságon akadályozzák a bizonyítási indítványaikat azzal, hogy a bírói mérlegelésre hivatkozva nem hajlandók bekérni olyan okiratokat, amelyek az ő igazukat támasztanák alá. Okirati bizonyítékokat pedig hiába nyújtanak be, azokkal szemben a bíróság rendre a munkáltató alkalmazottainak tanúvallomásait veszi figyelembe.
Pászti Csaba szerint mindennél többet elmond, hogy a tárgyalásán az üzemi tanács elnöke azt vallotta: ő, mint az érdekképviselet vezetője, a munkavállalók nevében lemondott a ki nem fizetett ünnepnapok munkabéréről. Megkérdezték tőle, hogy nyilván van erről valamilyen írásos nyilatkozat, testületi állásfoglalás. Azt felelte: nincs, mert az ünnepnapok kifizetetlen díjáról való lemondás csak szóban történt.
Az elbocsátott dolgozók észrevételezték, hogy bűncselekmény, okirat-hamisítás gyanúja merült fel: bizonyos jelenléti ívekre úgy hamisították rá Pászti Csaba aláírását. Más alkalommal hamis munkaköri leírást nyújtottak be – Pászti Csaba bebizonyította, hogy a dokumentumon szereplő időpontban az illető munkavállaló nem dolgozhatott a cégnél, mert külföldön tartózkodott. Szerinte ilyen esetben a bírónak hivatalból büntetőfeljelentést kellett volna tennie – erre azonban nem volt hajlandó. A bírónő azt mondta: a bírói függetlenségből az következik, hogy neki joga van eldönteni, mit vesz figyelembe, és mit nem.
Amikor Pászti Csaba a kecskeméti ügyészségen próbálkozott feljelentéssel, azzal utasították el, hogy folyamatban lévő perben csak a bíróság tehet feljelentést. Érdekes módon Szűcs Paula, aki Nagykőrösön (Pest megyében) lakik, az ottani rendőrségen minden további nélkül tehetett feljelentést a kecskeméti uszodánál történt okirat-hamisítás ügyében. Az az ügy már bírósági szakban van. Igaz, hogy Kecskeméten, ahol az első tárgyalást elnapolták, majd az elnapolást is elnapolták, tehát tényleges tárgyalás még abban az ügyben sem volt.
Az elbocsátott úszómesterek feljelentést tettek például amiatt, hogy miközben őket az utcára tették, mondván, hogy nincs szükség a munkájukra, a fürdőágazat-vezető testvére, aki 8 órás főállásban dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál, a kecskeméti mentőállomáson, az uszodában is további 8 órában dolgozhat. Úgy vélik: nem lehet folyamatosan napi 16 órát vagy annál többet törvényesen, a napi pihenőidőt megtartva dolgozni úgy, hogy az illető – akár mint mentésirányító, akár mint úszómester – ne veszélyeztetné mások életét.
Dr. Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója 2011. december 13-án kelt levelében azt válaszolta: mivel a bepanaszolt mentős az uszodában úszómesterként dolgozik, ami nem egészségügyi munkakör, ezért rá nem vonatkozik az egészségügyi dolgozók számára előírt korlát, amely napi 12 órában maximálja a munkaidejüket.
A Hírös Sport Kft.-nél – az elbocsátott úszómesterek szerint törvénysértő és csalárd módon – 2008. január 1-jével megváltoztatták a dolgozók munkaszerződésében lévő két műszakos munkarendet megszakítás nélküli munkarendre. Erre más szabályok vonatkoznak – de az uszoda nem alkalmazhatja ezt a megoldást, mert éjszaka zárva tart. Mind a bíróság, mind a munkaügyi hatóság elfogadta a cég képviselőjének azt az indoklását, hogy bár ez a munkarend szerepel a munkaszerződésekben, de nem alkalmazzák.
Sem a munkaügyi hatóság, sem a bíróság nem vizsgálta ki és nem kezdeményezte, hogy változtassák meg a törvénysértő munkaszerződések sokaságát, illetve hogy vizsgálják meg a fenntartása mögötti valódi érdeket: azt, hogy senkinek sem fizetik ki a munkaügyi jogszabályok szerinti járandóságát, csak a két elbocsátott emberen kívül senki más nem mer ez ellen szót emelni. Még egy figyelemre méltó epizód: 2010. március 10-én dr. Péter Edit bírónő kiküldte a teremből Pászti Csabát, aki hallgatóként volt jelen Szűcs Paula tárgyalásán.
Pászti Csaba szerint a bírónő azzal indokolta ezt, hogy zárt tárgyalást rendel el. Később, a tárgyalás jegyzőkönyvében azonban nyoma sem volt az egésznek, Pászti ezért panaszt tett a bírónő ellen. Panaszára dr. Ónodi Csaba, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Polgári-Közigazgatási Kollégiumának vezetőhelyettese azt válaszolta: a munkáltató képviselője indítványozta a nyilvánosság kizárását. Erre figyelemmel kérte a bírónő Pászti Csabát a terem elhagyására. Az ügyet kivizsgáló főbíró levele szerint ezután a bíróság tagjai megvitatták, hogy fennállnak-e a nyilvánosság kizárásának feltételei, s arra jutottak, hogy nem állnak fenn.
A munkáltató jogi képviselője ekkor visszavonta a kérelmét. A főbíró szerint az egésznek azért nincs nyoma a tárgyalás jegyzőkönyvében, mert a Hírös Sport Kft. jogi képviselője nyilatkozott, hogy nem kéri a történtek rögzítését a jegyzőkönyvben. A bírónő ennek helyt adott, és mivel a kérelmet nem jegyzőkönyvezte, ezért annak elutasításáról sem hozott alakszerű határozatot.
Többek között ezért mondják a közel négy éve elbocsátott úszómesterek, hogy szeretnék elvinni a megyéből az ügyüket. – Úgy érezzük, ebben a városban, ezzel a céggel szemben a bizonyítékhegyek ellenére az életben nem fognak nekünk igazat adni – summázták véleményüket a kirúgott dolgozók.
Perrendtartás
Írásban feltett kérdéseinkre válaszolva Ócsai Beatrix, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője közölte: a polgári perrendtartás úgy rendelkezik, hogy elfogultsági kifogás esetén az érintett bírónak kell nyilatkoznia, elfogultnak tekinti-e magát. Ha az adott bíróság valamennyi bírája elfogultnak tekinti magát, akkor az ítélőtábla határoz, hogy hová vigyék át az ügyet. Ám erre nem kerül sor, ameddig az illetékes bíróságnak van olyan tanácsa, amelyik a perben eljár. Zárt tárgyalás elrendelése az eljáró bíró egyéni belátása szerint történik – de figyelembe kell vennie az erre vonatkozó eljárásjogi szabályokat.
A Szűcs Paula ügyében eljáró bíró valóban nem jegyzőkönyvezte, hogy kezdeményezték a zárt tárgyalást. Felettese „írásban felhívta a figyelmét” arra, hogy a jövőben a tárgyaláson történt valamennyi eseményt jegyzőkönyvbe szükségszerű foglalni. A bíróság az úgynevezett bírói mérlegelés alapján dönt az egyes bizonyítékok bizonyító erejéről. Ezek egy részét az okirati bizonyítékok, más részét a tanúvallomások jelentik. Amennyiben a bizonyítékok egymásnak ellentmondanak, vagy további bizonyítékokat kell beszerezni, vagy az ellentmondó bizonyítékokat a bizonyító erő szempontjából kell megfelelően mérlegelni.
Ha az eljárás során bűncselekményre utaló körülményt tapasztal a bíró, akkor az illetékes hatóság felé jelzéssel élhet. A bíró a belátása szerint dönthet arról, hogy az adott eljárásban ténylegesen felmerült-e bűncselekményre utaló körülmény. Az, hogy az uszoda vezetőjének testvére egyszerre két munkahelyen dolgozik napi 8 órában, Szűcs Pauláék perének nem tárgya. Az, hogy egy per befejezésének mi az ésszerű időtartama, mindig az adott jogvita tárgyától, természetétől függ. Szűcs Paula és Pászti Csaba perében lassította az eljárást, hogy kizárási kérelmeket terjesztettek elő az eljáró bírák ellen. A polgári perrendtartás szabályai szerint nem lehet kizárni egy bíróságot azért, mert ott elhúzódik a per. (T. I.)
