Botrányos földügyek: Vadászok a tehenészek ellen?
– Korábban, amikor pályázni kellett a haszonbérletre, számított az előbérleti jog, az iskolai végzettség, a szakmai gyakorlat. A mostani pályázat is roppant bürokratikus; közjegyzői okirattal kell igazolni, hogy ott lakom-e, ahol lakom, de az iskolai végzettségről csak nyilatkozni kell. Ha hat általánosom van, arra is beírhatom, hogy egyetemet végeztem, nem kell közjegyzővel hitelesíttetni.
Kozma Zsolt békési gátőr is csalódott. Ő egy 9 hektáros, 4 részből álló területre pályázott, amelynek egyik szép darabja közvetlenül a szarvasmarhatelepének a kerítése mellett van, egy másik pedig 300 méterre tőle. Négyen pályáztak, de csak ketten helybeliek és állattartók. Mégis egy békéscsabai építési vállalkozó nyert. A nyertes azt mondta, belül van az előírt 20 kilométeres körzeten, megfelel a feltételeknek – és elvitte a földet, amelyet a gátőr eddig használt, és amely a majorja kerítésétől két méterre kezdődik.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ünnepélyes keretek közt szokta kiadni a szerződéseket, hogy a köztévében lehessen mutatni: helyi családi gazdálkodók nyernek.
A gyomaendrődi benzinkutas is személyesen a minisztertől vehette át a papírt, ám később Komáromi Mátyás panaszára érvénytelenné kellett nyilvánítani a pályázatot. Az ugyanis – Nagy Jánosnak, az NFA alelnökének levele szerint adminisztrációs hiba miatt – nem jelent meg a kiírásban, hogy Komáromi, aki másfél évtizede használta a földet, amelyet most másnak adtak, agrár-környezetgazdálkodási (akg-) támogatást vett igénybe rá. Ezt ötéves ciklusokra lehet igényelni, és még nem telt le a ciklus, amikor megpályáztatták a területet.
– A pályázatot júniusban érvénytelenítették, de a nyertes akkorra bevetette a földet, így egyelőre ő művelheti tovább. Én még arról sem kaptam határozatot, hogy nem kell-e visszafizetnem az akg-t – magyarázta Komáromi Mátyás.
Komáromi az egykori Hidasháti Állami Gazdaságban kezdte a pályáját agronómusként. Akkor még kétezer hektárnál is nagyobb területet műveltek a vizesfási kerületben. A rendszerváltozás után ennek körülbelül a felét – a rosszabbik részét – kijelölték kárpótlásra. A föld jobb része összefüggő, nagy darabokban maradt a major körül. A szocialista időkben vetőmag-kukoricát is termeltek itt, még mindig láthatók az elhagyott címerezőtábor maradványai.
A Hidasháti Állami Gazdaság egyike volt a „piszkos tizenkettő”-nek; azoknak az állami gazdaságoknak, amelyeket az első Orbán-kormány botrányos körülmények között Fidesz-közeli személyeknek privatizált 2002 januárjában. Amikor a Medgyessy-kormány hatalomra került, megpróbálta visszaszerezni őket – kiderült azonban, hogy a háttérben több esetben pénzügyi nagybefektetők állnak. Komáromi Mátyás szerint a részvénytársasággá alakított Hidasháti Állami Gazdaság első magántulajdonosai adósságba vitték a céget. Ekkor léptek be a mostani tulajdonosi kör tagjai – Végh László egykori fideszes országgyűlési képviselő, illetve a Buda-Cash Brókerház cégcsoport egyes tisztségviselői.
A vizesfási kerületben a privatizáció után egy mezőgazdasági kft. működött, ott dolgozott Komáromi Mátyás is. Mivel akkoriban nem takarították a csatornákat, a területet időnként elöntötte a belvíz. A kft. tönkrement, az állami földek visszakerültek a Hidasháti Zrt.-hez, amely nem bérelte, hanem használati megállapodás keretében művelte a földeket. A terület központját, a vizesfási majort a kft. felszámolójától megvásárolta Komáromi Mátyás, aki családi gazdálkodóként az édesapjával és a 20 éves fiával mintegy 300 hektár saját és bérelt földön gazdálkodik, állattartótelepet üzemeltet. Többen vannak a területen, akik a földművelésben látnák maguk és gyerekeik jövőjét.
– Az interneten meg is jelentek a pályázatok. Egy kivételével azonban nem függesztették ki őket a polgármesteri hivatalban – így nem tudtunk pályázni – mondta el Komáromi Mátyás.
Utólag tudta meg, az NFA-nál úgy könyvelték el a dolgot, hogy nem is volt érdeklődés e földek iránt.
Kiderült, hogy a térségben hamarosan erdősíteni fognak 700 hektárt. A Sarkad közigazgatási területén lévő 300 hektárt a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. már be is vetette makkal, de a Tarhoson lévő közel 400 hektáron is elvégezték az erdőtelepítés előkészítő munkálatait.
– Arra hivatkoztak, hogy ez a föld nem alkalmas mezőgazdasági termelésre – magyarázta Komáromi Mátyás. – Csakhogy ezen a földön az utolsó két évet leszámítva folyamatos mezőgazdasági termelés folyt. Akkor is csak azért nem, mert a Hidasháti Zrt. új tulajdonosai a terület jelentős részét műveletlenül hagyták. Pedig ezek korántsem értéktelen földek, hanem átlagosan 25 aranykoronás szántók. A teljes terület öntözhető, kiépített csatornahálózata van. A közmunkaprogramok során a csatornák többségét kitisztították – karbantartásuk sok helyi állástalannak ad munkát és jövedelmet. Miközben a kormány nagyon erősen támogatja a közfoglalkoztatást és a családi gazdálkodók földhöz juttatását, az NFA egyszerűen elveszi előlünk a földet, hogy beerdősítsék.
Komáromi attól fél, hogy megváltozik az erdő és a szántóföld aránya. A vadak az erdőben búvóhelyet, a gabonaföldön táplálékot keresnek – ha 700 hektár szántóföld helyett ugyanannyi erdő lesz, akkor egyrészt nő a vadak száma, másrészt csökken gabonaföld területe, ahol táplálkozni tudnak, és mindent letarolnak.
– Nemhogy pluszföldhöz nem jutunk, hanem egyszerűen összeroppantják a gazdaságunkat, ha körbevesz bennünket az erdő – foglalta össze Komáromi Mátyás. – Mindannyiunknak, akik itt kisebb birtokon gazdálkodunk, elértéktelenedik a földünk, a majorunk – az eddigi életünk összes munkája.
