A Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján dolgozó szakorvosjelölt sebész a kísérleti műtőben végzi PhD-kutatását, melynek elsődleges célkitűzése a sebészeti vonatkozású klinikai kérdések tanulmányozása kísérletes körülmények között, állatmodelleken. Ónody Péter kutatásának fő profilja a bélrendszer keringési zavarainak és immunológiai változásainak vizsgálata.

Belek és erek

A bél vérellátásának zavarával járó kórkép többnyire akut sebészeti ellátást igényel, és kórházi halálozási aránya a szupportív terápiás módszerek ellenére is 60-80 százalék. A kísérletek célja ennek a patológiás folyamatnak a pontosabb megismerése, a kezelés továbbfejlesztése, a magas halálozási arány csökkentése.

A bél akut keringészavara ún. iszkémiás-reperfúziós károsodáshoz vezet. A vérellátás megszűnése már rövid idő alatt is iszkémiás károsodást eredményez, melyet paradox módon a véráram újraindulása tovább súlyosbít. Bár egyértelműen ez a túlélés záloga, a helyreállt vérkeringés mégis drasztikus sejtkárosító folyamatokat aktivál. Hasonló jelenség történik szívinfarktus esetén, amikor az elzáródott koszorúerek megnyitása néha nagyobb pusztítást végez, mint maga a vértelenség. A milliónyi baktérium jelenléte miatt a beleknél a károsodás mechanizmusa még összetettebb. A baktériumok elengedhetetlenek az emésztéshez, viszont a károsodott bélfalon átlépve, majd a keringésbe jutva fertőzést okoznak, életfontosságú szervek – a vese és a máj – elégtelen működése révén pedig halálos kórfolyamatot indítanak el.

Posztkondicionálás

Új sebésztechnikai manőver a posztkondicionálás, mely a vérkeringés megindulásának időleges megszakítását jelenti, a károsodás kivédésére. A látszólag egyszerű módszer hatása sok területre kiterjed, az antioxidáns vegyületektől a sejthalál genetikai befolyásolásáig. A díjazott kutatómunka ennek az új módszernek az alkalmazását vizsgálja állatkísérletes modellben.

Posztkondicionálást alkalmazva a vértelenségnek kitett bélszakasz károsodása jóval enyhébb volt annál, mint amikor a vér egyszerre, nagy sebességgel indult újra a vértelen szervben. A módszer jótékony hatását a beleken kívül más távoli szerveken, így a tüdő, a vese és a máj esetében is tapasztalták. Humán vonatkozásban csak szórványos adatok állnak rendelkezésre, de a módszer a szívinfarktus kezelésében már sok helyen a napi rutin része. A kísérleti műtő kutatócsoportja azon dolgozik, hogy a jó eredménnyel kecsegtető sebészeti módszert továbbfejlesztve mihamarabb bevezethessék az emberi gyógyításban is, ezzel életeket mentve és javítva egy súlyos kórkép magas halálozási mutatóját.

Anatómia és nyirokrendszer –Dorogi Bence már a TDK-munkáját is ebben a témakörben írta a korróziós preparátumkészítés technikáiról, a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézetben működő klinikai anatómiai kutatócsoporthoz csatlakozva. A speciális gyantapolimerekkel feltöltött szervek preparátumait elemezve statisztikát készítenek az erek variációiról és lefutásairól, ami aztán a sebészek, kardiológusok, radiológusok, igazságügyi orvos szakértők munkáját segíti.

A díjazott medikus harmadik éve kap lehetőséget az Országos Onkológiai Intézetben a nyirokrendszer klinikai vonatkozásainak vizsgálatára. Egy átfogó, anatómiai szemléletű tanulmány kidolgozása a célja, a kutatócsoportban elsajátított korróziós preparátum technikát alkalmazva. Az onkológiai intézet sebészeivel és a labor munkatársaival egy olyan kutatás beindításán dolgoznak, amely nagy esetszámban vizsgálja a különböző nyirokrégiók morfológiai sajátosságait, hálózatának esetleges variációit és ezek lehetséges klinikai vonatkozásait.

Nyiroktérkép

Hazánkban a daganatos betegségek közül az emlő- és tüdőrák megbetegedési és halálozási mutatói a legmagasabbak. A diagnózist követően a stádium meghatározásához és ez alapján a kezelési protokoll kiválasztásához elengedhetetlen a környező nyirokcsomók daganatos érintettségének megállapítása. A nyirokrendszer anatómiája azonban számos kérdést vet fel. Az őrszemnyirokcsomó-elmélet szerint a nyirokcsomók láncszerűen helyezkednek el, s így a sorban legelső, vagyis az adott szervhez legközelebb eső nyirokcsomó állapota reprezentálja az egész nyirokrégió tumoros állapotát Az őrszemnyirokcsomók száma és elhelyezkedése azonban a klinikai tapasztalatok és a nemzetközi tanulmányok szerint is sokszor igen változatos, sőt előfordul, hogy a tumorsejtek az első nyirokcsomót átugorva adnak áttétet a környező régióba. A jelenségekre kielégítő magyarázatok még nem születtek, ez napjainkban is az onkológiai kutatások egyik fókuszpontja.

A nyirokcsomók tumoros érintettségének vizsgálata viszont csak sebészi beavatkozással lehetséges. A gondosan kivitelezett műtétek során is sérülhetnek a nyirokcsomókkal szorosan összefonódó erek és idegek, melyek szövődményekhez vezethetnek, valamint hosszabb távon is befolyásolhatják a betegek életminőségét. Az anatómiai variációk feltérképezése klasszikus és mikrosebészeti technikákkal készült preparátumokkal, és ezek összevetése a képalkotó vizsgálatokkal új szabályszerűségekre világíthatnak rá, melyek segítenek megérteni a tumorok terjedésének és áttétképzésének folyamatát, és irányadóak lehetnek a sebészi beavatkozások tökéletesítésében.

A nők összes daganatának 22 százaléka, évente 7500 új megbetegedés és 2800 halálozás – az emlőrák minden nyolcadik nőt érinti élete során. A díjazott kutatás génexpressziós tumorgenetikai tesztek klinikai alkalmazásával a daganatos betegek életkilátásainak és onkológiai kezelésének pontosabb előrejelzését teszi majd lehetővé.

Diagnózis és prognózis

Az emlődaganatok prognózisának megítélésében a három szövettani differenciáltsági fok a mérvadó. A jól (grade 1) és alacsonyan (grade 3) differenciált tumorok kezelése viszonylag egyértelmű, a közepesen (grade 2) differenciált daganatok azonban problémás köztes csoportot képeznek, amit nagy szórású, 25-65 százalékos előfordulási gyakoriságuk is jelez. Az egyes vizsgálók és centrumok értékelése szubjektív és variábilis, ezért szükséges egy objektív módszer kidolgozása.

Az emlődaganatok genetikai profiljának vizsgálata alapján a közepesen differenciált tumorok két jól elkülönülő prognosztikai csoportra oszthatók, amelyek a grade 1 és grade 3 tumorok genomikai profiljának feleltethetők meg. A kromoszómák instabilitását tükröző genetikai mintázat alkalmas a grade 2 emlőtumorok pontosabb prognosztikai besorolására. A jobb és rosszabb kimenetelű daganattal küzdő betegek ez alapján személyre szabott kezelési protokollt kaphatnak, elkerülve a szükségtelen és költséges terápiás móduszokat.

Klinikai teszt

A módszer fejlesztése jelenleg a klinikai vizsgálatoknál tart, a vezető szakmai szervezetek támogatásával. Az új eljárás a jelenleg elérhető külföldi kereskedelmi tesztekhez képest pontosabb és lényegesen olcsóbb, és a rutineljárás során nyert szövetek felhasználásával is működőképes. Magyarországon évente több mint ezer betegnél lehet szükség az új vizsgálati módszerre, és többségüknél elkerülhető a mellékhatásokkal járó kemoterápia. A jelenleg fagyasztott tumorszövet alapján külföldön, több ezer euró költséggel végzett teszt kiváltásával az új diagnosztikai eljárás komoly piaci potenciállal bír, évente milliárdos megtakarítást is hozhat a közvetlen gyógyászati hasznon túl.