Ha lenne egy minikamerám és azt elbírná a műanyag játék, akár olyan helyre is beleshetnék, ahová másként nem – pont úgy, mint a szupertitkos katonai bázisok irányítói, akik nagyon is igazi repülőket és helikoptereket küldenek kémkedni, vagy éppen bombázni az ellenséges, netán kevéssé baráti államok területei fölé.

Az osztrákokkal jó a viszonyunk, Bécsből júniusban mégis az a hír jött, hogy pilóta és fegyverzet nélküli felderítő repülőgépek vásárlását tervezi az osztrák hadsereg, s e drónokat akár a határőrizetben is bevethetik. Így lesik majd a magyar és a szlovák határon átosonni készülő ázsiaiakat, afrikaiakat. Más országok drónokat alkalmaznak a drogkereskedelem megfékezésére, s drónokkal biztosították XVI. Benedek pápa hivatalos lourdes-i látogatását 2008. szeptember 14–15-én. Az alkalmazásból a média sem marad ki. Jól eleresztett orgánumok kamerával felszerelt drónok segítségével közvetítik tömegtüntetések, autós üldözések képeit.

A drónok azonban alapvetően nem ilyen célokat szolgálnak, a legjobban a hadászatban számítanak rájuk. Az amerikai haditengerészet legújabb katonai robotrepülőgépét, a Triton kódnéven emlegetett MQ-4C típusszámú drónját hírszerzési feladatokra tervezték. A most júniusban bemutatott jármű hossza közel negyven méter, hatótávolsága több mint 3700 kilométer, és a legmodernebb, többfunkciós aktív szenzorainak (MFAS) köszönhetően több millió négyzetkilométernyi területet tarthat szemmel. Mindaz, ami egy évtizeddel ezelőtt még tudományos-fantasztikus regénybe illő forgatókönyv lett volna, mára mindennapossá vált. Irakban és Afganisztánban a katonai robotrepülők a fegyverzet szerves részét képezik. Drónokat csapásmérésre eddig csak az Egyesült Államok, Izrael (a Hezbollah ellen Libanonban és a Hamasz ellen a Gázai-övezetben), valamint Nagy-Britannia (Afganisztánban) vetett be. Amerikai védelmi elemzők szerint azonban több mint ötven ország készített vagy vásárolt már pilóta nélküli légi eszközöket, és ezeknek az államoknak a száma hónapról hónapra nő. A legtöbb gép felderítésre szolgál, de, mint amerikai szakértők megállapították, rakéták vagy bombák felszerelése rájuk nem nehéz műszaki feladat.

A pilóta nélküli repülőgép (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) vagy drón (a neve az angol drone – here, semmittevő kifejezésből származik ) valamilyen ön- vagy távirányítással, a leggyakrabban a kettő kombinációjával rendelkezik. A becsapódáskor megsemmisülő robotrepülőgéppel ellentétben a pilóta nélküli drón többször is felhasználható: kémlel, adatot gyűjt, majd visszatér. A drónok tömege a néhány dekától a tíz tonnáig (RQ-4 Global Hawk) terjed, de a jövőben várható a néhány grammos eszközök kifejlesztése is. A legkisebb drónok villanymotorral vagy robbanómotorral repülnek, a nagyobbak légcsavaros gázturbinásak vagy sugárhajtóművesek.

A fegyverek hordozására is alkalmassá tett drónok pilóta nélküli harci repülőgép (Unmanned Aerial Combat Vehicle, UCAV) néven futnak. A legismertebb pilóta nélküli katonai repülőgép az MQ-1 Predator, az RQ-4 Global Hawk és a MQ–9 Reaper. A 2007-ben szolgálatba állított, nagy magasságban repülő, pilóta nélküli felderítő gépnek, a RQ-170 Sentinelnek például nincs fegyverzete. Speciális borítása és különleges alakja miatt rendkívül nehezen érzékelik a radarok. Egy ilyen drón jelentős térségeket is fel tud térképezni számos beépített ultramodern és titkos technológiájának köszönhetően. A pilóta nélküli gépek között a leggyakrabban használt Predator hosszabb ideig maradhat a levegőben, mint a pilóták által irányított harci repülőgépek. Mivel nincs pilóta, a csak az ő számára szükséges eszközök (légkondicionáló, katapultülés,műszerfal) is megspórolhatók, ezek helyett több üzemanyagot vihet a gép. De nem csak ezért képes hosszasan repülni a drón, hanem azért is, mert a pilóta biológiai szükségleteit sem kell figyelembe vennie. Egy hagyományos vadászgép begvetése 4-6, de legfeljebb 10 óra körül lehet, a jelenlegi robotrepülőgépek pedig már 24-36 órát is képesek a levegőben tölteni. Ugyancsak előny, hogy a pilóta nélküli gép lelövése vagy kényszerleszállása esetén nem kerül veszélybe pilóta. Kiemelt fontosságú célok támadásakor robotrepülőgépként is használhatók. Ekkor a drónt teljes egészében robbanóanyaggal rakják meg, majd ráirányítják a célpontra. A gép kamerái a becsapódás pillanatáig közvetítik az eseményeket.

Ez már nem gyerekjáték.