Olasz siker az EU-csúcson
Egészen addig, amíg Mario Monti olasz kormányfő közölte, addig nem bólint rá a csomagra, amíg nem kap valamilyen rövid távú eszközt, amellyel enyhíteni lehet az Olaszországra nehezedő piaci nyomást. A nehéz belpolitikai helyzettel küzdő olasz kormányfőhöz csatlakozott a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy is. Ekkor az EU-csúcs eurócsúccsá alakult át, a nem eurózóna tagok vezetői magukra hagyták a tizenhetek csoportját a drámai éjszakán.
Montinak volt tere a zsarolásra: Angela Merkel német kancellárnak a fiskális paktumról és az európai mentőalapot létrehozó szerződésről történő berlini szavazás kapcsán az ellenzéki szocdemek támogatásáért cserébe hoznia kellett a növekedési csomagot. Francois Hollande francia államfőnek pedig egyik kampányígérete volt a „növekedési paktum”, így őt is nehéz helyzetbe hozták Montiék.
Merkel ellenállását az államadósságok közösségivé tétele kapcsán végül is hajnalra sikerült részlegesen megtörni, de a kancellár asszony igen komoly biztosítékokat alkudott ki. A részleteket illetően meglehetősen homályos megegyezés értelmében az európai mentőalapokat használhatják majd az uniós költségvetési előírásokat és ajánlásokat betartó országok államkötvényeinek vásárlására. Így csökkentenék a piaci nyomást a szerkezeti átalakításokat végrehajtó, „jól viselkedő” országokon, de egyelőre nem tudni, mikor és milyen kamatlábaknál lépne életbe ez a mechanizmus.
Garanciaként Merkel elérte, hogy ilyen segítségnyújtás igénybevételénél is memorandumot kell majd aláírnia a tagállamnak a kötelezettségvállalásokról és azok teljesítésének időkorlátairól.
Ugyanakkor ebben a konstrukcióban a feltételeket az uniós gazdasági szabályok betartása jelentené, és nem egy adott programnak való megfelelés. Abban már eltérnek az olasz és német értékelések, hogy ennek az új mechanizmusnak része lesz-e a Nemzetközi Valuta alap. A részleteket az eurócsoport dolgozza ki a következő tíz napban.
Az olasz kormányfő azt is kiharcolta, hogy a mentőalapok közvetlenül a pénzintézeteknek vagy más szektoroknak is tudjanak pénzügyi segítséget nyújtani. Ám ez csak akkor lesz lehetséges – és ez Merkel sikere –, ha már felállt egy új, valóban közösségi európai bankfelügyelet az Európai Központi Bank részvételével. Erre az Európai Bizottság hamarosan hivatalosan is javaslatot tesz. A felügyelet életbe lépése még hónapokig is elhúzódhat. Berlin rendkívül elégedetlen a londoni székhelyű Európai Bankfelügyeleti Hatósággal, amely képtelen volt hitelesen felmérni az európai bankok bajait.
A tizenhárom órás tárgyalás végére a spanyolok is kaptak valamit: a bankrendszerüket segítő programot az állandó mentőalap fogja finanszírozni (amint július elején feláll), amely – az eredeti szabályokkal ellentétben – ebben az adott esetben nem fog elsőbbségi hitelezői státuszt élvezni, azaz csőd esetén ugyanúgy elszáll a pénze, mint minden befektetőnek. A spanyol félelem az volt, hogy a magánbefektetőket elriasztja a mentő alap privilegizált helyzete. Angela Merkel a csúcs után hangsúlyozta: ez egyedi eset, a mentőalap szabályaiban nem jelent változást – magyarán: a német adófizetők pénze nincs veszélyben. Ugyanakkor a hajnali hírre Berlinben összehívták a költségvetési bizottságot.
Az íreknek tett gesztus, hogy a rögtönzött eurócsúcs közleményének értelmében felülvizsgálják az ír pénzügyi szektort és az annak nyújtott segítséget – az írek könnyítésben reménykednek. A piacok pénteken jól reagáltak a hajnali hírre, az olasz és spanyol államkötvények hozamai csökkentek. Ezek után az unió állam- és kormányfői elfogadták a növekedési csomagot. Külön érdekes, ahogy az unió vezetőinek hogyan sikerült ezt a 120 milliárd eurós növekedési csomagot összetákolniuk.
Az Európai Beruházási Bank 10 milliárd eurós tőkeemelését 60 milliárdnak számolják, hiszen ennyi lesz várhatóan a növekedés a hitelezési kapacitásban. A páneurópai infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvényeket 4,5 milliárd eurónak számolják, noha csak 230 milliós befektetésről van szó az EU költségvetéséből. Ám a remények szerint milliárd eurós magánbefektetéseket vonzanak majd a kötvények. A csomag harmadik elemével, a fel nem használt strukturális alapok felhasználásával az a gond, hogy eddig nem derült ki, hol találták azt az 55 milliárd eurónyi el nem kötelezett pénzt.
Az EU-csúcson a vezetők megvitatták Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács állandó elnökének a pénzügyi, gazdasági és politikai unió mélyítéséről szóló jelentését. Konkrét útiterv kidolgozására szólították fel Van Rompuyt, az előzetes változatot októberben megvitatják, s remélhetőleg decemberben el is fogadják. Kis lépésnek tűnik, de nagy siker, hogy végre sikerült megegyezni az európai szabadalmi rendszer elindításának utolsó akadályát képező elsőfokú szabadalmi bíróság székhelyében is. A rendszer több ezer euróval tenné olcsóbbá az ötletek, találmányok bejegyzését, és így remények szerint serkentené a vállalkozásokat. A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy Párizs a központ, de néhány témában Londonban és Münchenben ítélkeznek majd.
Orbán nem enged a 16 százalékból
Az ajánlások egy részét visszautasítottuk – mondta Orbán Viktor magyar kormányfő újságíróknak Brüsszelben a gazdaságpolitikával kapcsolatos tanácsi ajánlásokról. A magyar konvergenciaprogramra érkezett európai bizottsági javaslatokat az EU-csúcson „általánosságban” elfogadta a tanács. Orbán azonban rögzítette, folytatja politikáját az adózásban – legyen szó akár személyi jövedelemadóról, szociális adókról –, továbbá a nagy alapterületű kiskereskedelmi egységek engedélyezésében és a közszolgáltatások árszabályozásában.
Az unió következő hétéves költségvetésével kapcsolatban a magyar kormányfő hangsúlyozta: amíg nem találnak megoldást a magyar problémára, azazhogy az új számítási rendszer miatt ne veszítsük el a források 20-30 százalékát, addig nem lehetséges megállapodás a pénzügyi keretről. Orbán Viktor a csúcstalálkozón kifejtette: a kohéziós politika az unió szíve, és ha ezt feladja, akkor nem növekedés lesz, hanem infarktus. Kiemelte, a magyar fejlesztési források 90 százaléka származik EU-s forrásból és az ahhoz kapcsolódó önrészből.
Lapunknak az új bankfelügyeletre vonatkozó kérdésére a kormányfő úgy felelt, higgadtan kell mérlegelni, csatlakozunk-e ehhez az új mechanizmushoz. Ebbe a vitába a következő fél évben be akarja vonni a bankárokat, a nemzeti bankfelügyeletet, a pénzügyi kormányzatot, és a befektetők véleményét is kikéri. Mint mondta, a szempont az, hogy érdemes-e egy olyan országnak csatlakoznia, amelynek a bankrendszere többségében külföldi tulajdonban van.
Orbán Viktor szerint büszkeségre adhat okot a magyaroknak az, hogy a két évvel ezelőtt megkezdett magyar gazdaságpolitika mára elfogadott, európai gazdaságpolitikának számít. Példaként említette, hogy a bankadó vagy a pénzügyi tranzakciós adó ma már „úri társaságban is vállalható” témák. Újságírói kérdésre kifejtette, szerinte a magyar gazdaság exportorientáltsága nem hátrány, hanem előny, nem kiszolgáltatottság, hanem lehetőség, hiszen azok, akik csak a belső piacra koncentrálnak, kevésbé tudnak bővülni.
„A magyar gazdaság senkinek nincsen kiszolgáltatva, pénzügyileg sem” – mondta a kormányfő Brüsszelben. Szerinte nem szabad élet-halál kérdésként kezelni az IMF-megállapodást sem, hiszen csak arról van szó, mennyiért jutunk pénzhez, nem arról, hogy pénzhez jutunk-e egyáltalán. Újságírói kérdésre Orbán Viktor elmondta: a törvényhozási szünet július 13-i kezdetéig a jegybanktörvénnyel kapcsolatos összes döntés megszületik. „Ez azt jelenti, hogy szabad lesz a pálya” – mondta a kormányfő a hiteltárgyalásokról, s megismételte: Magyarországnak az az érdeke, hogy továbbra is a piacról finanszírozza magát. A miniszterelnök szerint már maguknak a tárgyalásoknak is jó hatásuk lesz, és nem érdemes spekulálni a forint ellen.
