– Túlzás lenne azt állítani, hogy a kancellár elárulta volna Németországot, mint a Die Welt című lap írja. De kétségtelen, hogy több olyan döntés is született Brüsszelben, ami Németország számára hátrányos lehet –mondta lapunknak Ansgar Belke, a berlini DIW kutatóintézet makrogazdasági kutatásvezetője, a Duisburgi Egyetem professzora. Belke szerint problematikus a döntés, hogy a déli államok közvetlenül a mentőcsomagokból tőkésítsék fel a bankjaikat. (Ezt a spanyolok követelték, hogy ne az állam adóssága növekedjen, hanem kezeljék teljesen külön az ingatlanhitelek miatt bedőlt bankokat és az államkasszát.)

A német szakértő szerint ez nem megoldás, ráadásul úgy tűnik, hogy ezt szigorú feltételek betartása nélkül megtehetik majd a bankok a jövőben. Ezzel nem oldódnak meg a spanyol gazdaság egyéb problémái, mint például a magas munkanélküliség vagy a versenyképtelenség – hangsúlyozza. Arról nem is beszélve, hogy az így könnyen pénzhez jutó dél- európai magánbankok egyértelmű versenyelőnyben lesznek az eddig óvatosan gazdálkodó német takarékpénztárakkal szemben.

De még ennél is nagyobb probléma, hogy nemcsak a bankok, hanem a bajba jutott déli tagállamok (például a magas hitelkamatokkal küzdő Olaszország) is könnyebben juthatnak pénzhez a mentőalapokból. Ez semmiképp sem ösztönzi majd komoly reformokra a déli országokat – jósolja. Azért van jó hír is: az európai bankfelügyelet létrehozása kedvező irányba tett lépés, bár megfontolandó, hogy ezt tényleg az Európai Központi Bank mellett kell-e létrehozni. A nemzetállamok féltékenyen fogják óvni a bankjaikat az európai beavatkozástól.

A Brüsszelből tegnap délután hazatért Merkelt paprikás hangulat várta otthon. A parlamenti képviselők este szavaztak az európai mentőcsomagról (ESM), illetve a fiskális paktumról, de a mentőcsomag esetében nagy volt a morgás.

A szöveg rendkívül bonyolult, nagyon kevesen értik, hogy pontosan milyen felelősséget is vállalnak a német állampolgárok nevében. A brüsszeli döntések ráadásul új helyzetet teremtenek, könnyebben lehet majd pénzhez jutni az alapból.

– A német lakosság 70 százaléka a mentőcsomag ellen van, 40 százaléka pedig kilépne az eurózónából – sorolta Belke. A német alkotmánybíróság már figyelmeztette Joachim Gauck államfőt, hogy ne írja alá az ESM-ről és a fiskális paktumról szóló törvényt, amíg azt tüzetesen meg nem vizsgálják. Így az már bizonyosnak tűnik, hogy nem léphet életbe július elsején, ahogy eredetileg tervezték.

Angela Merkelnek arra is figyelnie kell, hogy jövő ősszel általános választások lesznek Németországban, és a nacionalista hangok itt is erősödnek. A gazdaságpolitikában különösen a szabad demokrata párt (FDP) viszi ezt az irányvonalat (ők érvelnek a leghangosabban az eurókötvények ellen), de a meglepetéspártnak számító Kalózok között is van minden, neonáciktól a baloldali radikálisokig.

– A német kormányban Wolfgang Schäuble az utolsó „európai” politikus – vélekedik a német szakértő –, a többiek mind pragmatikusak. Angela Merkel pedig természettudományos hátterével szereti a problémákat egyesével megoldani, ahelyett, hogy az összefüggésekre koncentrálna. De Belke szerint a kancellárt keletnémet származása is befolyásolhatja: ő nem a nyugat-európai értékek világában szocializálódott.