Másutt a létminimumhoz elegendő információ sincs meg, de aki tárgyi túláradásban tobzódik, erre érzéketlen marad. A mohóság elfedi a membránokat. Egész nap falja az átlag állampolgár a képeket szemgolyóival, mintha egy végtelen sztrádán görgetné a sziszifuszi labdacsot. Televízió, internet, PDA, iPod. Hírek, játékok és tőzsdék. A szabad vegyértékek le vannak kötve a habzsolás polipkarjaival. De ezek laza kötések.

Egyelőre még szakíthatók, eltéphetők, mint a korai, zsenge dudva az anyaföldtől. A szabadon lebegő figyelem, a reflektálás a teremtő hangja háttérbe vonult/ szorult. Az információ-, az ismeret- és a tudáshulladék növekménye már csak a bölcs válogatás finnyás szelektálásában lesz elviselhető. Kell a szellemi purfix. A személyiség szigetelőanyaga. Az olvasás és a tűnődés otthoni kikapcsolódása az állólámpa alatt. Az a tartalmas pihenés.