Ilyen az igazságszolgáltatás. Legalábbis ma, Magyarországon. Pár pikáns részlettől eltekintve lényegében pont annyit tudunk, mint öt évvel ezelőtt. Pótmagánváddal került a Zsanett-ügy a bíróság elé, mivel az ügyészség a szakértők sorát felvonultató eljárása végén úgy ítélte meg, mindaz, amit Zsanett állít, ott és akkor úgy nem történhetett meg, vagy nincs rá bizonyíték, ezért nem emelt vádat.

Első fokon a bíróság részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentette fel a rendőröket, ami hétköznapi megfogalmazásban azt jelenti, hogy „volt ott valami, de hogy mi, ma már kideríthetetlen”. Másodfokon az ítélőtábla ennél tovább ment, és csak bizonyítottság hiányában szüntette meg az eljárást, ami kis túlzással azt jelenti, megtörténhetett, amit a lány állít, csak nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani.

Nem véletlenül háborognak a megvádolt rendőrök, akik az ítélet felülvizsgálatának a kérését fontolgatják. Azt akarják, a Kúria bűncselekmény hiányában mentse fel őket, különben örökre rajtuk marad a bélyeg, hogy „erőszaktevők vagytok, ti, barátaim, csak megúsztátok”.

Valamivel kedvezőbb csak Zsanett helyzete, főleg azután, hogy az ítélőtábla tanácsvezető bírája külön is hangsúlyozta a verdikt indoklásakor, hogy a vádlottakra nézve szerencsés, a sértettre nézve szerencsétlen körülmények miatt bizonyos objektív bizonyítékok (ezek szerint mégis voltak) nem értékelhetőek egyértelműen sem így, sem úgy.

Szóval mindkét fél nyert, és senkiről nem bizonyosodott be semmi, mi, kívülállók pedig továbbra sem tudunk semmi biztosat. Legfeljebb csak jogerőset. A rendőrök az elszenvedett megaláztatások, a felére csökkentett fizetésük és az előzetesben töltött 33 nap miatt majd beperlik az államot. Ha nyernek, mi fizetünk, adófizetők, az ügyészség pedig a jogerős ítélet fényében eldönti, folytatja-e a Zsanett ellen hamis vád miatt megindított, majd felfüggesztett pert.

Mintha ez az egész csak Zsanett és a rendőrök ügye volna. Ebben az ügyben ugyanis már született egy jogerős, de legalábbis megfellebbezhetetlen ítélet. Gyurcsány Ferencé, aki alig két héttel a Zsanett-ügy kirobbanása után menesztette az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt is. „Menthetetlen, ami a rendőrségnél az utóbbi hetekben történt”, mondta.

S bár az idő tájt történtek más botrányszagú események is, az akkori ellenzék szerint ugyan egyik sem volt a rendőrség 2006. őszi, vagy 2007. március 15-i ténykedéséhez fogható, azokon még túllépett a kormányfő. A Zsanett-ügy azonban menthetetlen volt. Vagy ürügy. A jogerős ítélet fényében ez utóbbi a valószínűbb.