A brüsszeli és strasbourgi reakciók egyértelműen arra utalnak, hogy a bizottság és az ET nem tartja elégségesnek a médiatörvényen végrehajtott változtatásokat. Ezek ugyanis szinte kizárólag az Alkotmánybíróság elmarasztaló döntésére reagáltak – az újságírói forrás védelme, tartalomszabályozás, médiabiztos jogköre –, a kormány nem vette figyelembe az ET legfontosabb javaslatát, hogy változtassa meg a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési módját, a politikailag motivált rendszert.

A médiatörvény alkotmánybírósági kontrollját tartaná szükségesnek az MSZP elnöke. Mesterházy Attila pénteken azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje meg a legfőbb bírói testületnek, mert azt a parlamenti házszabály durva megsértésével fogadták el, a jogszabály sérti a jogbiztonságot, az alaptörvényben garantált sajtószabadságot, az állampolgároknak az objektív, sokoldalú tájékozódáshoz való jogát.

Ugyancsak nyilatkozatot adott ki tegnap Dunja Mijatovic, az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselője, aki egyrészt üdvözölte a módosításokat, másrészt hangsúlyozta, hogy a törvény még mindig akadályozza a média pluralizmusát, s azt kiteszi a politika ellenőrzésének. 

A médiatörvénnyel kapcsolatos folyamatos brüsszeli aggodalmakat jelzi, hogy a Neelie Kroes alá tartozó főigazgatóság április közepén egy úgynevezett adminisztrációs levelet küldött amagyar kormány illetékeseinek, amelyben magyarázatot kért a Klubrádió által megpályázott frekvenciák ügyében. (A rádió 2010-ben nyerte el a 92,9-es frekvenciát, de sem az akkori, sem a mostani médiahatóság nem kötött vele szerződést. A bíróság első fokon kimondta, hogy a Klubrádióé a frekvencia, de ezt a döntést a hatóság megfellebbezte. 

A rádió által jelenleg használt 95,3-es frekvencia ügyé ben a hatóság újraindította a pályázatok értékelését, mert a bíróság jogerősen úgy döntött, hogy a nyertesnek nyilvánított Autórádió Kft. pályázata alaki hibás volt.) Az adminisztrációs levélben egyebek mellett azt kérdezik, hogy ha a bíróság a Klubrádió számára kedvezően dönt, akkor a rádió az ítéletnek megfelelően frekvenciához tud-e jutni. A bizottság tudni szeretné azt is, hogy a hatóság milyen megfontolásból írt ki a 95,3-es frekvenciára olyan pályázatot, amelyben minél több zene sugárzását preferálta.

A levél rákérdez a nemrég lezárult mobiltenderre is, amelyen egy állami konzorcium – a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank közös cége – nyert. Brüsszelben szeretnék tudni, a konzorcium hogyan tesz eleget a pályázat azon feltételének, hogy a társaság legalább egy tagjának ötéves tapasztalattal kell rendelkeznie az elektronikus kommunikációs szolgáltatások területén, saját ügyfélszolgálattal kell rendelkeznie a hírközlési szektorban, képesnek kell lennie széles sávú adatátviteli technológia kiépítésére és ilyen hálózat működtetésére.

A levél célja az információkérés a felmerülő aggályok tisztázására. A magyar félnek június 21-ig kell válaszolnia.

A Klubrádió frekvenciáinak ügyében még van helyük magyarázatoknak