Zuhan a reálbér
Az öt százalék azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzért ennyivel kevesebb terméket tudunk a vásárlókosárba tenni, mint egy éve. Hiába emelkedett a bruttó bér jóval az infláció felett, az adójóváírás kivezetése, illetve a fogyasztási célú adók növelése a másik oldalon lenullázta az elvárt béremelés hatását.
– Ez nem egy sikertörténet – értékelte lapunknak a bérkompenzációs rendszert Dávid Ferenc, az egyik legnagyobb munkaadói érdek-képviseleti szervezet, a VOSZ főtitkára. A kormány ugyan támogatást ígért az elvárt béremelést (beleértve a minimálbér és a garantált bérminimum növelését is) végrehajtó foglalkoztatóknak, de ez csak ahhoz volt elég, hogy az alkalmazottak forintra ne vigyenek haza kevesebbet, mint tavaly. Arra már nem, hogy az előző évinél több terméket, szolgáltatást tudjanak vásárolni belőle.
A kormány nem is ígért többet, mint hogy a nettó béreket megőrzi, csakhogy a reálpozíció ilyen mértékű romlásával még a kabinet sem számolt. – A munkaadóknak fel kell készülniük arra, hogy az idén elszenvedett reálveszteséget a munkavállalók érvényesíteni kívánják a jövő évre vonatkozó béralkuban – mondta Dávid Ferenc. Ha hozzátesszük, hogy a kormány jövőre is „számít” bizonyos mértékű béremelésre, eközben pedig a gazdaság a teljes leállás állapotába került, a vállalkozóknak az ideinél is komolyabb kihívást jelenthet majd a bérmegállapodás teljesítése.
A KSH jelentéséből az is kiderül, hogy a közszférában lényegében a közmunka jelenti majd a foglalkoztatásbővítést. A más állást nem találóknak juttatott bér egyébként megbolygatja a statisztikát: az egyre növekvő tábor alacsony bérszintje lefelé húzza az átlagbért. Az egészségügyi dolgozók nyár közepén esedékes bérfejlesztése is torzítani fogja a mutatókat, csak épp ellenkező előjellel.
Elemzők nem számítanak arra, hogy idén pozitív tartományba kerül a reálbér: 2–5 százalék között szóródnak a visszaesés mértékére adott prognózisok.