Az Egyesült Államok 41. elnöke ugyanis megrögzött demokrata, a magyar kormányfő reputációja pedig vészesen közelít Lukasenkóéhoz vagy Meciaréhoz. Ebből a szoboravatásból id. Bush aligha jön ki jól.

Amerikai ügyekben Orbánnak csapnivaló tanácsadói vannak – pedig voltak jók is, csak őket kigolyózták. Az újak 2008-ban elhitették vele, hogy a republikánus McCain nyeri az elnökválasztást, ilyen értelemben nyilatkozott is – aztán jött Obama. Most meg azt hallani, hogy „ezzel a kormányzattal” Orbán már nem is akar érdemi kapcsolatokat.

Mintha a pakliban nem lenne benne Obama sima újraválasztása. Mintha a republikánusok nem kifogásolták volna Orbán demokráciát korlátozó intézkedéseit, például az egyházügyi törvényt.

Mintha a konzervatív elnökjelölt Mitt Romney nem lenne mormon, akinek egyházát a magyar parlament csak a második körben volt hajlandó bejegyezni.

Különben is a demokrata párti Roosevelt elnökről elnevezett budapesti teret átkeresztelni és ezt a republikánus Reaganmeg Bush-szoborral kiegyensúlyozni igazi mucsai ügyeskedés.

A magyar–amerikai kapcsolatok javítása megérne 34 millió forintot, de élő személynek szobrot emelni (még ha Texasban meg is tették) ízléstelen. Olyan országban, ahol a történelmi eseményeket sikerül négyévente másként megítélni, kockázatos is. Amerikában tudják, ki melyik oldalon állt a világháborúban: a veterán pilóta id. Bush mindig közelebb lesz Roosevelthez, mint Horthyhoz, akinek Orbán alatt élesztik újra a kultuszát.