A túl engedékeny állam
Négy évvel később, ezen a héten, nem jogerősen hirdettek ítéletet az ügyben: e szerint Dávid Ibolya nem követett el bűncselekményt. Aki csak ennyit hallana az ügyről, dörzsölhetné a szemét, hiszen ha hangfelvétel bizonyítja, hogy az MDF elnökére akartak „dolgozni”, akkor hogyan is kerülhet ő a vádlottak padjára? Nos, az ügy kétségtelenül tekervényes fordulatokat vett a felmentő ítéletig, az akkori és a később nyilvánosságra került felvételeken ugyanakkor szó volt ügyvédi iroda bekamerázásáról, büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékok kreálásáról, személyes adatok jogosulatlan megszerzéséről, s még arról is, hogy kormánypárti politikusokról környezettanulmányt készítenek, az NBH akkori főigazgatójának pedig a külföldi útjait veszik számba.Mivel az UD vezetői aktív kapcsolatot ápoltak Demeter Ervinnel vagy Kövér Lászlóval, a céget többen a Fidesz árnyék-titkosszolgálataként emlegették.
Az UD mindezt nem hagyta válasz nélkül: beperelte az akkori NBH-t és az államot azzal, hogy a vállalkozás társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolták, ezért a cég működése ellehetetlenült. Ellentételezésül 1,8 milliárd forintot kértek. Épp azon a napon azonban, amelyen Dávid Ibolyáé kat felmentették, megjelent egy rövid hír, amelyben az UD jogi képviseletét ellátó Futó Barnabás ügyvéd – aki más ügy kapcsán a Miniszterelnökséggel is szerződésben áll – bejelentette: egyezséget kötöttek az állammal. Laikusok számára adódik a kérdés: miért érte ez meg az államnak, és vajon mennyit fizet az UD-nek, amelynek egyik tulajdonosát a Fidesz azóta a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesévé nevezte ki? Választ egyelőre nem kaptunk kérdéseinkre. Az eljárás mindenesetre meglepő, mert szakértők szerint az állam a lehető legritkább esetben törekszik „tisztázatlan jogalap esetén” peren kívüli megegyezésre.
