Magyar cégek Romániában

Dan Alexandru Tiurbe, a román oldalon lévő Madarász polgármestere jó esélyekkel nézhet a közelgő helyhatósági választás elé. A román polgármesternek egyfolytában csörög a mobilja, miközben megmutatja a település határában működő, gyorsan fejlődő gazdasági zónát.

A Nagyszalonta melletti, 2800 lakosú falu ipari parkjában már most 820 munkahelyet működtet két magyarországi cég, a Jász Plast és a Ferro Press Kft. Sem Madarászon, sem a közeli Nagyszalontán – ahol más ipari cégek is működnek – nincs már elég munkaerő. Ígymintegy 30 kilométeres körzetből munkásbuszokkal szállítják naponta a dolgozókat.

Újabb betelepülő cégek és új építkezések is várhatók. Már aláírták a szerződést egy 70 hektáros terület tartós bérletéről, ahová egy külföldi vállalkozó további gyárakat telepít be. A megállapodás szerint hat éven belül újabb 2500 munkahely létesül. A bérek nem túl magasak, 250–300 euró (300 forintos euróárfolyamon 75–90 ezer forint) közöttiek. Ha azonban a 47 ezer forintos magyarországi közmunkabérrel hasonlítjuk össze, és fi gyelembe vesszük, hogy a közmunka szabályozása bizonytalan, maga az elfoglaltság pedig nem jelent egész éves jövedelmet, akkor a közeli magyar településekről is megéri majd átjárni a madarászi ipari parkba dolgozni.

A magyar–román határ közvetlen közelében lévő, 2170 lakosú, Békés megyei Méhkeréken nagyon magas a munkanélküliek aránya. Sok az olyan rokkantnyugdíjas is, aki a megszigorított szabályok szerinti felülvizsgálat után elveszítheti eddigi járandóságát. Madarász és Méhkerék önkormányzata ezért közös pályázatot nyújtott be a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében a munkaerő határon átjáró mozgásának koordinálására. A pályázatot elfogadták, a szerződés aláírás előtt áll.

Az elképzelés lényege, hogy a szakképzetlen vagy elavult szakképzettséggel rendelkező embereket megtanítják olyan szakmákra, amelyeket a tovább bővülő madarászi ipari park építésén hasznosíthatnak. Ez inkább a férfiakra vonatkozik, akik a hidegburkoló-szakmát sajátítják el. A nőket házi gondozónak képezik ki – az elöregedő térségben erre a határ mindkét oldalán hosszú távon kereslet mutatkozik. Az elképzelés harmadik ága a pályakezdő munkanélkülieket célozza meg: magyar oldalon a román és az angol, román oldalon a magyar és az angol nyelvtudás megszerzése vagy tökéletesítése a cél. Méhkeréken sok román nemzetiségű ember él. Jelenleg is használják a román nyelvet, így a legtöbbjüknek csak tökéletesítenie kell a nyelvtudását.

Vetye Bertold, Méhkerék alpolgármestere körbevezet a faluban, ahol több területen dolgoznak közmunkások. A nők a közterületet csinosítják. A férfiak egy része egy régi épületet renovál: térkőkészítő üzem létesül majd benne. A térkő nagy üzlet, az Európai Unió vidékfejlesztési támogatásaiból sok falu központját rendbe teszik, térkővel burkolják a főtereket, középületek előtti járdákat. Két férfibrigád a falun átvezető belvízvédelmi csatornákat tisztítja, mélyíti – elhárítva ezzel a veszélyt, hogy ha nagy esők jönnek, akkor kár érje a házakat.

Ez a munka azonban ideiglenes – előbb-utóbb a végére érnek az ilyen feladatoknak. A román oldalon létesülő munkahelyek jobb perspektívát jelenthetnek. Tát Margit méhkeréki polgármester szerint mégsem könnyű beiskolázni a férfiakat a tanfolyamra. A magyar munkaügyi gyakorlat szerint a képzés idejére is jár valamennyi jövedelem. A határ menti programból származó finanszírozás viszont nem teszi lehetővé, hogy pusztán a tanfolyamon való részvételért fizessenek. A pályázatot megelőző beszélgetéseken felmerült: sokaknak az is gondot okoz, hogy a képzés elvégzéséig eltartsák a családjukat.

Dan Alexandru Tiurbe madarászi polgármesterrel és Vetye Bertold méhkeréki alpolgármesterrel kilátogatunk a madarászi ipari parkba. Az üzemek az Aradot Nagyváraddal összekötő főútvonal mellett helyezkednek el. Tiurbe polgármester azt mondja: ha felépülnek az újabb üzemek, nagyon sok helybeli ember, aki ma még nem meri feladni nagyváradi munkahelyét, felhagy az ingázással, és az itteni gyárakban helyezkedik majd el.

Közszolgák és pályakezdők

A határon átnyúló képzés és a szemléletformálás segítségével kívánja csökkenteni a munkanélküliséget az a közös projekt, amelyre a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Békés megyei szervezete, az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a romániai Nyugat Régió Kis- és Középvállalkozásainak Regionális Szövetsége nyert támogatást. A mostani nyertes pályázat a részt vevő partnerek közti hosszú távú együttműködés újabb állomása. Gólya Pál, az MTESZ Békés megyei ügyvezető igazgatója elmondta: a képzés elsődleges célcsoportját a civil szolgáltatási területen dolgozók jelentik. Az önkormányzati reform és az oktatás átalakítása miatt a közszférában jelentős elbocsátások várhatók – a munka nélkül maradó embereknek nyújtanak segítséget abban, hogy új álláslehetőséget találjanak. Ugyancsak segíteni akarnak a pályakezdő fiataloknak, akik nehezen találnak maguknak képzettségüknek megfelelő munkahelyet, hogy a szükséges ismeretek és készségek megszerzésével önálló vállalkozást indíthassanak.

Dan Alexandru Tiurbe, Madarász polgármestere (balról) és Vetye Bertold, Méhkerék alpolgármestere a Jász Plast K  . üzeme előtt
Dan Alexandru Tiurbe, Madarász polgármestere (balról) és Vetye Bertold, Méhkerék alpolgármestere a Jász Plast K . üzeme előtt FOTÓ: BELLÁNYI TÍMEA
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.