Lázár szerint azért, mert „Brüsszel azt hiszi, hogy bármit megtehet velünk; azért, mert azt hiszik, hogy felmoshatják velünk a padlót”, a szocialistákat terheli a felelősség. Ebben a ciklusban azonban olyan tömegben kezdődtek eljárások Magyarország ellen, hogy követni is nehéz. Ezért hasznosnak látjuk rendszerbe foglalni őket.

I. KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ÉS MÁS ELJÁRÁSOK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGTÓL

1. Ami a „padlófelmosást” illeti, Magyarországgal szemben több típusú eljárás már folyamatban van, és várható, hogy továbbiakat is indítanak a közeljövőben. Az Európai Bizottság (EB) három esetben már kezdeményezte az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást. Az uniós szabályok értelmében, ha az EB úgy ítéli meg, hogy egy adott tagország nem teljesítette az uniós szerződésből eredő valamelyik kötelezettségét, akkor az ügyben írásos dokumentumot küld az érintett tagállamnak, lehetőséget biztosítva, hogy az megtegye észrevételeit. A bizottság a válasz függvényében dönthet arról: felszólítja-e az érintett felet a közösségi jog megsértésének korrigálására. Ha ezt a tagállam nem teszi meg, az EB az Európai Bírósághoz utalhatja az ügyet. Magyarországgal szemben jelenleg a bírák megváltoztatott nyugdíjkorhatára, a jegybank és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt zajlik kötelezettségszegési eljárás. (Más ügyekben is, de az elmúlt hónapok politikai csatározásai szempontjából ezek a lényegesek.) A bizottsági aggályokat kifejtő levelekre a magyar kormány megküldte a válaszait, ezek elemzése most zajlik. Elképzelhető, hogy már a jövő héten döntés születhet arról, hogy a következő szintre emelik az eljárást és immár konkrét elvárásokat fogalmaznak meg Magyarország számára.

2. Az Európai Bizottság ezzel együtt számos más témában is vizsgálódik, így a bíróságok és a média függetlenségének kérdésében. Elsősorban az új Országos Bírósági Hivatal és vezetőjének jogkörével kapcsolatban merülnek fel kételyek. Mint ismert, kinevezése nyomán Handó Tünde (aki Szájer József fi deszes EP-képviselő felesége) dönthet bírák kinevezéséről és nyugdíjazásáról, illetve bírósági ügyek áthelyezéséről és kiszignálásáról. Ebben az ügyben az EB egyelőre csak információkat kért, amelyre a kormányzati válaszok már megérkeztek Brüsszelbe. Lapunk forrásai szerint az igaz ságügyi biztost segítő szolgálat már meglehetősen előrehaladt az elemzésben, és elképzelhető, hogy – megfelelő jogi megalapozottság esetében – ebben az ügyben is kötelezettségszegési eljárás indul.

3. Ennél problémamentesebbnek látszik egyelőre a magyarországi médiaszabályozás kérdése. Neelie Kroes EU-biztos több alkalommal is kifejtette aggodalmait az Orbánkormánynak, ezzel kapcsolatosan is megérkeztek Brüsszelbe a magyar fél írásos érvei. Az EB médiaügyben egyelőre nem tudott fogást találni a magyar jogszabályokon, hiszen ebben e témában nincs közös uniós szabályozás. Ezt a 3+2-es csomagot a bizottság egységben kezeli, és bár előfordulhat, hogy egyik ügyben a magyar válaszok megnyugtatják a bizottságot, míg más ügyekben további lépéseket tesznek majd, ezekről mind egyszerre döntenek a biztosok, hiszen alapvetően politikai döntésről van szó.

4. Jogi eljárás nem, viszont információkérés és „párbeszéd” más ügyekben is zajlik. A bizottság vizsgálja a végtörlesztést, a munka törvénykönyvét, a cafeteriabiznisz átalakítását, a felsőoktatási és a köznevelési törvényt (Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nemsokára személyesen ad tájékoztatást a brüsszelieknek), de a kormány kérésére a dohánykereskedelem monopóliumáról szóló, úgynevezett trafiktörvényt is.

II. TÚLZOTT DEFICIT ELJÁRÁS

Márciusi ülésükön dönthetnek az unió pénzügyminiszterei az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely a Magyarország elleni túlzottdefi cit-eljárásról és annak szankcióiról szól. Ennek értelmében közel 142 milliárd forintnyi támogatást fagyasztanának be a Magyarországnak szánt kohéziós alapokból. A felfüggesztés 2013-tól érvényesülne. A döntés precedensértékű. Annak ellenére ugyanis, hogy jelenleg is huszonhárom tagállammal szemben zajlik hasonló eljárás, ilyen típusú szankciókra még egyetlen esetben sem került sor. Az mindenképpen beszédes, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa a legutóbbi ülésén támogatta, hogy az eljárás a következő szakaszba lépjen.

Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket: a költségvetési hiánya meghaladja a nemzeti össztermék három százalékát, illetve az államadósság annak hatvan százalékát. Ennek értelmében Magyarország – más frissen belépő tagországokkal együtt – automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került, amikor 2004-ben csatlakozott az unióhoz. Bár „papíron” az Orbán-kormány tavaly három százalék alatt tartotta a hiányt, Brüsszel szerint mindezt csak az egyszeri intézkedésekkel (például a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával) sikerült elérni, és azt is csak átmenetileg. Olli Rehn, az Euró pai Bizottság pénzügyi biztosa többször ki is jelentette, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitika nem fenntartható. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: a kormány minden szükséges lépést meghoz annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt jövőre is az előírt három százalék alatt tartsa. „Mi vagyunk az az ország, amely ellen a legrégebben folyik a túlzottdefi cit-eljárás, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság most elérkezettnek látta az időt arra, hogy példát statuáljon” – ezt Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár mondta, hozzátéve: „Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy Magyarországot sarokba lehet állítani, s erre jó eszköz a kohéziós alapokból való támogatások felfüggesztése”.

III. EURÓPAI PARLAMENT ELMARASZTALÓ HATÁROZAT

315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadott el nemrég határozatot az Európai Parlament plenáris ülése, amelyben az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki Magyarországgal kapcsolatban „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok érvényesítésének lehetőségével, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Egyben felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a velencei bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a többséget.

A másik két javaslatot – amelyet a jobbközép néppár tiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés nem támogatta. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új magyar alaptörvény „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában”, és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a velencei bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és ... felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.

A fideszes EP-képviselők szerint koncepciós pereket idéz az eljárás és hangsúlyozták: az állásfoglalás annak ellenére született meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Gyürk András fi deszes EP-képviselő azt mondta: párthatározatról van szó, amely a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi. Gyürk szerint a baloldaliak stratégiája arra irányul, hogy „ilyen eszközökkel felülbírálják a magyar választók kétharmados többséget eredményező döntését”, a határozat pedig inkább az európai gondolatnak árt, mintsem a kormánynak. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ezzel kapcsolatban szintén pártpolitikai alapon meghozott határozatról beszélt, és leszögezte: a döntésnek nincs hatása az Európai Bizottsággal történő tárgyalásokra, „hiszen azok szakmai-jogi mederben zajlanak”.

A többségi döntéssel elfogadott határozat után az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságnak jelentést kell tennie Magyarországgal kapcsolatban. Ennek alapján kell dönteni arról, hogy indítanak-e eljárást az uniós alapszerződés hetes cikkelyére hivatkozva. Ez végső esetben a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ez meglehetősen kényes kérdés, ezt a szankciót – a liberálisokkal és a zöldekkel ellentétben – a szocialista frakció már nem támogatja.

IV. VELENCEI BIZOTTSÁG

Nyolc sarkalatos törvényt vizsgál a tekintélyes nemzetközi jogászokból álló tanácsadó testület, az úgynevezett velencei bizottság. A hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság testülete márciusban fog véleményt mondani Magyarországot illetően a bíróságok és a vallásgyakorlás szabadságáról. További hat alkotmányos kérdésről: a választójogi, az információs szabadságról szóló, az Alkotmánybíróság jogköreit rendező, az ügyészségek jogállásáról szóló, a nemzetiségek és a családvédelem kérdéseit keretbe foglaló törvényeket illetően pedig júniusban várható az állásfoglalás. Ezek a vizsgálódások részei annak a folyamatnak, amelyet 2011 tavaszán indított a monitoringbizottság, miután a parlamenti közgyűlés huszonnégy tagja kezdeményezte az eljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban. A folyamat végén elvileg az Európa Tanácsnak szankcióként lehetősége van a nemzeti parlamenti delegációk akkreditációjának felfüggesztésére, végső eszközként pedig akár még a tagságot is megvonhatják attól az államtól, amely súlyosan megsérti az Európa Tanács alapokmányának harmadik cikkelyét. Eszerint a tagállamnak el kell fogadnia a jogállamiság alapelveit, és biztosítania kell, hogy területén polgárai élvezik az emberi jogokat, és az alapvető szabadságokat. A velencei bizottság véleményének és az Európa Tanács állásfoglalásának nem lesz közvetlen hatása a bizottság magyar jogszabályokkal kapcsolatos eljárásaira, de további politikai muníciót, hivatkozási alapot adhat ahhoz, hogy fenntartsák a nyomást a magyar kormányon.

Mindez miért?

Kovács Zoltán, az Orbán-kabinet kormányzati kommunikációjáért felelős államtitkár: „Csalódást fogok okozni, mert az eljárásokat nem tudom egyetlen okra visszavezetni. Szerintem több ok együttes egymásra hatásáról van szó. Egyfelől a helyzet jól mutatja, hogy manapság mi az egyik legnagyobb baja Európának. Amikor elindul egy gépezet a nagy kérdések irányába, akkor már lehetetlen irányt váltani. Ezért tartjuk például méltánytalannak a túlzottdeficit-eljárást, amely formailag arra hivatkozik, hogy Magyarországnak nem sikerült a 2009-es ajánlásokat teljesítenie.

Miközben épp 2011-ben sikerült először három százalék alá vinni a hiányt. Amikor gyorsan és hatékonyan kell megtalálni a kiutat bizonyos helyzetekből, akkor minimum furcsa, hogy egy múltból örökölt téma kapcsán egy jövőbeli lehetőségre hivatkoznak, a használt eszközöket pedig nem is vizsgálják. Hozzáteszem, hogy az eljárások kapcsán nincs szükség összeesküvés-elméletekre, mert a dolgok összejátszása enélkül is megfigyelhető. Az unióban sincs minden véletlenül, hanem minden mindennel összefügg. Miközben a túlzottdeficit-eljárásnak nem lehetne köze a vele egyidejű eljárásokhoz, mégis van.”

Balázs Péter volt uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere: „Nagyon különböző ügyek vannak az asztalon. Egy része az Európai Bizottság által hozott intézkedések, mások az Euró pai Parlament határozata alapján indultak el. Az ilyen eljárások elsődlegesen az ügyekről szólnak. Az unió nagyon pontosan azon szabályok szerint jár el, amelyeket a tagállamok rábíztak.

Önálló indulatokkal az unió nem rendelkezik. Magyarország esetében az uniós normáktól eltérő törvények, intézkedések és gazdasági folyamatok átléptek egy kritikus határt. Ettől a ponttól kezdve már nemcsak az egyes ügyekről van szó, hanem a kormányzat és a mögötte lévő parlamenti többség magatartásáról is. Az unió ennek tart tükröt és ezt szembesíti a saját értékeivel. Teljesen egyértelmű, hogy a figyelmeztetései azoknak szólnak, akik ezeket az intézkedéseket hozták. Annak a kormányzatnak és annak a parlamenti többségnek, amely ezekért felelős. A jelenlegi állapotban visszamutogatni nem nagyon lehet.”

Kovács László volt uniós biztos, az MSZP alelnöke: „Mindennek az alapvető oka az a felfogás, amit közönségesen úgy fogalmaznak meg egyesek, hogy »az Európai Unió adja ide a pénzt, ami jár nekünk és aztán húzzon el és ne szóljon bele, hogy mire és hogyan költsük!«. Miniszterelnöki szinten ez visszafogottabban hangzik, de a lényeg ugyanaz. A valóság az, hogy nem az Európai Unió kérte a csatlakozásunkat, hanem mi.

Négy kormány dolgozott ezen, míg végül sikerült a jogrendet hozzáigazítani az uniós szabályokhoz. Aláírásra került a csatlakozási megállapodás, amit nemcsak a parlament ratifikált, de népszavazás is megerősített. Szembetűnő, hogy mindez 2010 nyaráig ha nem is problémamentesen, de alapvetően jól működött. A változást az Orbán-kormány hivatalba lépése, a szabadságharc meghirdetése hozta.”

Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke: „A mai világban a bankok jelentik a szent teheneket. Ha a kormányzat nem veti ki a banki különadót és nem vezeti be a végtörlesztést – amivel egyébként a Jobbik egyetértett –, akkor meggyőződésünk szerint most nem adnák egymásnak a kilincset a különböző európai intézmények azért, hogy például az adatvédelmi biztos helyzetét vizsgálják. De a magyarság határokon átívelő egyesítése, a kettős állampolgárság megadása is azt az érzetet keltette sokakban, hogy Magyarország egy feszültséggóc. Az igazi kemény tárgyalásokat az IMF-fel kell lefolytatni. Sajnálatos, hogy az elmúlt másfél év alatt a kétharmados többség lehetőségével a kormányzat nem úgy élt, hogy társadalmi támogató bázisát kiszélesítse és a magyar gazdaságot beindítsa.”

Molnár Csaba, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tagja, a Demokratikus Koalíció frakcióvezetője: „Bizonyosan nincs szó nemzetközi, vagy magyar ellenzéki összeesküvésről. Elég csak arra emlékeztetni, hogy az Európai Bizottságban jobboldali konzervatív politikusok mondtak ítéletet a kabinet munkájáról. Mindez Orbán Viktor és kormányának teljesítményéről, a demokratikus jogállam leépítéséről szól. Orbánék szembemennek a népszavazással is elfogadott európai uniós alapelvekkel. De ezek az eljárások a kabinet gazdaságpolitikai teljesítményéről is szólnak.

Amikor mi átadtuk a kormányzást, Magyarországon még stabil gazdasági helyzet volt, amit a hazug és unortodox Matolcsy–Orbán-világ tönkrevágott. Érdemes tudni, hogy a 2006 és 2010 között minden évben javult a strukturális hiány.

Ráadásul Gyurcsány Ferenc annak idején kemény tárgyalások árán 250 milliárddal megemeltette a kohéziós alapok összegét. Ezt most Orbánék miatt 142 milliárddal csökkentik.”

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese: „A kormány csak az erőből való politizáláshoz ért, minden hazai szereplőt eltakarított az útjából, de most szembe találta magát az EU-val, aki nála is erősebb. Az EU kritikája tökéletesen egybeesik azzal a kritikával, amit a kormány hazai politikai és civil kritikájával. Ebből is látszik, hogy a magyar társadalom valóban európai, míg a kormány politikája nem az.”

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter: „Érdemes észrevenni, hogy nem pártcsaládok egymással való szembenállásáról van szó. Hiszen már a konzervatív többség sem áll ki Európában az Orbán-kabinet mellett. Sokkal inkább arról van szó, hogy annyi ponton és olyan elővigyázatlanul – sok esetben fennhéjázó módon – sértették megaz uniós jogot, hogy az megszámlálhatatlan támadási felületet adott. Egyszerűen arról van szó, hogy ha valaki sokszor parkol a tilosban, akkor egy idő után elkezdenek érkezni a büntetőcsekkek.”

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD