Az egyik első figyelmeztető jel Angela Merkel német kancellár szóvivőhelyettesétől érkezett még a magyar uniós elnökség előtt, amikor 2010 decemberében azt mondta: a szövetségi kormány „kiemelt figyelemmel” követi a magyar médiaszabályozás módosításait. A sajtótörvény viszszásságai kapcsán erősebb nyilatkozatot a német külügyi államminiszter, Werner Hoyer tett, amikor kijelentette: a szövetségi kormány ellenzi, hogy Magyarország, mint az EU Tanácsának soros elnöke médiaügyekről tárgyaljon a keleti partnerországokkal. „Magyarországnak ezeket az ügyeket a Belorussziával vagy Ukrajnával folytatott tárgyalások során inkább a bizottságra kellene hagynia” – fogalmazott.

Hoyer később az elfogadott új alaptörvény miatt is erős aggodalmának adott hangot. Erre csak rátett, hogy Francois Baroin, a francia kormány szóvivője közölte: Franciaország szeretné, ha módosítanák a magyar médiaszabályozást, mert az „összeegyeztethetetlen a sajtószabadságnak azon ideájával, amelyet az összes európai szerződés kimond”. Tavaly decemberben pedig (erről a Népszabadság számolt be) Hillary Clinton amerikai külügyminiszter intézett diplomatikus, de határozott figyelmeztetést a kormányhoz arról, hogy a sarkalatos törvényekkel ne számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A jobboldali francia kormány külügyminisztere,

Alain Juppé idén januárban felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében: „a jogállamiságot és a demokratikus alapértékeket mindenhol tiszteletben tartsák, ideértve Magyarországot is”. Az osztrák külügyminiszter, Michael Spindelegger pedig egyik korábbi nyilatkozatában arról számolt be, hogy Martonyi Jánossal folytatott tárgyalásai során utalt arra magyar kollégájának, hogy a kétharmados többséggel „óvatosan” kell bánni és be kell tartani az európai normákat, így például a jegybank függetlenségét.

„Helyesnek tartom, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a magyarországi törvényhozás, az alkotmány, illetve a jegybank függetlenségének kérdésében összhangban van-e az európai alapelvekkel. Ezt a vizsgálatot a lehető legnagyobb pontossággal kell lefolytatni. (...) Egyértelmű, hogy Magyarországnak, mint az Európai Unió tagállamának, a többi tagállamhoz hasonlóan tartania kell magát a minket egyesítő alapértékekhez. Ezekhez pedig hozzátartozik a média szabadsága, a jegybank függetlensége, valamint az is, hogy az Alkotmánybíróság számára garantálják a független döntéshozatal lehetőségét” – ezt szintén Angela Merkel, a kereszténydemokrata német kancellár mondta egy rádióinterjúban idén januárban. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (konzervatív elkötelezettségű) elnöke pedig az EP-ben többek között úgy fogalmazott: a jogi szempontokon túlmenően aggodalmak vannak a magyarországi demokrácia minőségével, a politikai kultúrával, a kormány és az ellenzék közti viszonnyal, valamint az állami és a civil társadalom közti viszonnyal kapcsolatosan. „Határozottan felhívom a magyar hatóságokat arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság alapelveit és alkalmazzák ezeket: ne csak a normák szintjén, hanem a gyakorlatban, Magyarország politikai és társadalmi életében is”.