A kiskereskedelmi piac átalakításáról, valójában a teljes magyar dohánypiac újrarendezéséről szóló előterjesztésről azért nem szavazott múlt hétfőn a parlament – bár zárószavazásra volt kijelölve az előterjesztés –,mert a kormánypárti képviselők rájöttek: előbb Brüsszel jóváhagyását kellene megszerezni. A jelek szerint nem sokan bíznak azon az oldalon a sikerben.

Az unió azt kifogásolhatja, hogy az új szabályozás erősen szűkítené a dohányárusítás kiskereskedelmét. A javaslat ugyanis csupán az állam által engedélyezett öt-hatezer árusítóhelyen tenné lehetővé e termékek vásárlását, ráadásul az elképzelések szerint csak családi vállalkozások pályázhatnának erre a tevékenységre.

A kormányoldalnak kész terve van arra az esetre, ha Brüsszel belekötne a Lázár János fideszes frakcióvezető által menedzselt javaslatba. Ebben az esetben megnyitnák az árusítás lehetőségét például benzinkutak és egyéb eladóhelyek számára is (forrásaink ezzel kapcsolatban az osztrák példát emlegették), de ezek a kereskedők a dohányterméket csak a törvény eredeti akaratát tükröző trafikokon keresztül szerezhetnék be. A kiskereskedelmi hálózat tehát kétszintűvé válna.

A szabályozás látszólag a kiskereskedelemről szól, de ezen túlmutató szándékok is felfedezhetők benne: a magyarországi dohánypiac újraosztása, a magyar gyártású termékek előtérbe helyezése – ismerték el kormányzati forrásaink, akik arra is felhívták a figyelmünket, hogy ilyen szándékok később más szektorokban is megjelenhetnek, például a hulladékgazdálkodási piaccal kapcsolatosan. A dohánypiacon a sátoraljaújhelyi Continental helyzetbe hozása a távlati cél – így nézve nem tűnik véletlennek a vezérigazgató, Sánta János nevének felbukkanása azok között, aki hozzáfértek a törvényjavaslathoz. Sánta egyben a magyar dohányipari szövetség vezetője is.

Változatos szívnivaló