Elnökök futószalagon
Az 52 éves kereszténydemokrata politikusnak nem is maradt más választása, miután kiderült, hogy az államügyészség Wulff immunitásának feloldását kérte a Bundestagtól. Az, hogy a német hatóságok egy hivatalban lévő köztársasági elnököt „kikérjenek” a törvényhozástól, még nem fordult elő a szövetségi köztársaság történetében.
Igaz, az sem, hogy a politikai stabilitásáról ismert Németország, Európa vezető gazdasági hatalma alig két év leforgása alatt a második államfőjét „veszítse el”. Wulff elődje, a második mandátumát töltő Horst Köhler nagy meglepetésre 2010 májusában mondott le, miután úgy érezte, hogy a politika méltatlanul bánt el vele Afganisztánnal kapcsolatos megnyilatkozása kapcsán.
Wulff felesége társaságában, pár perces beszédben közölte lemondását. Döntését azzal indokolta, hogy lehetetlenné vált elnöki tevékenységének ellátása, miután nem élvezi korlátlanul a polgárok bizalmát. Elismerte, hogy hibázott, de azt hangoztatta: megválasztott tisztségeiben mindig korrektül viselkedett. Azt viszont nem állta meg, hogy ne szúrjon oda az ügyeit hónapok óta részletesen taglaló sajtónak. Azt vetette a média a szemére, hogy elviselhetetlenné tette családja életét.
A támadások kereszttüzébe Wulff először a hannoveri házvásárlására egy dúsgazdag nagyvállalkozótól felvett félmillió eurós kedvezményes, baráti hitele miatt került. A hannoveri ügyészség most elsősorban az iránt érdeklődik, hogy milyen kapcsolatban állt az egykori alsó-szászországi tartományi kormányfő – immár egykori elnök – David Groenewold filmipari üzletemberrel. Még 2007-ben Groenewold fizette Wulff üdülési költségeit, míg az autóiparáról, így a Volkswagenről híres tartomány első embere több millió eurós juttatást biztosított az alsó-szászországi költségvetésből Groenewold cégének.
A hannoveri ügyészség most előnyszerzés és jogtalan előnyök biztosítása ügyében fog vizsgálódni. A szerény körülmények közül származó Wulffot számos vagyonos nagyvállalkozóhoz fűzte baráti, vagy mint utóbbi kiderült, üzleti kapcsolat is. Nemcsak házára vett fel magánkölcsönt (a szokásos bankinál alacsonyabb kamattal), hanem barátai révén olcsó autólízing-lehetőséghez jutott, de nyaralt ingyen külföldön luxuskörülmények között – olyan üzletembereknek köszönhetően, akikkel amúgy alsó-szászországi miniszterelnökként gazdasági kapcsolatban is állt. Amikor egy-egy ilyen ügy napvilágra került, gyorsan kifizette a számlákat, ám sejteni lehetett, hogy a luxus iránti erős vonzódásából előbbutóbb komoly gondjai lesznek.
A belpolitikai helyzet miatt Angela Merkel kancellár lemondta olaszországi útját, majd közölte: személyesen is nagyon sajnálja Wulff távozását, igyekszik az ellenzékkel is egyeztetve megállapodni egy új elnökjelöltben. Merkel méltatta Wulffot, aki „méltóan szolgálta hazáját”, s aláveti magát a törvénynek.
Az ellenzéki pártok üdvözölték Wulff lemondását, szerintük az elnök már nem volt tovább tartható. Utódjelöltként több név forog, így Norbert Lammert (CDU) Bundestag-elnöké, Ursula von der Leyen (CDU) munkaügyi miniszteré, de Joachim Gauck volt NDK-s másként gondolkodóé is, akivel szemben az Angela Merkel vezette konzervatív–liberális koalíció 2010-ben „keresztülnyomta” Wulffot.
