Csodálkoztak is a kirándulók, a kisgyermekeiket szánkóztató magyar családok, a külföldi turisták. Ilyet Európában máshol nem nagyon látni.

Hol van ilyenkor a rendőrség? – kérdezi a törvénytisztelő polgár, és jól teszi. Bár a válasz meglepő: a rendőrség ott volt, nagy erőkkel biztosította, hogy a fasiszták nyugodtan élhessenek az általuk mélyen megvetett demokrácia biztosította szólásszabadsággal meg a gyülekezési joggal. Kíváncsiak lennénk, hogy milyen jogukkal éltek akkor, amikor támadásra vagy háborús készülődésre biztatták egymást, de nem vagyunk naivak, kíváncsiságunk ezúttal kielégítetlen marad.

A Fidesz ellenzékben ehhez is jobban értett. Évről évre felhánytorgatta a szocialista–liberális koalíciónak, miért nem határozottabb a hatósági fellépés a nácinyilas emléknapon. Kormányon viszont feltűnően engedékeny, meglehet, a bőrfejűek és a betyárok, illetve a hozzájuk húzók szavazataira is számít. Egyetlen reményünk, hogy, mint az amerikai Ku-Klux-Klanra mondják, a Normafánál is több volt a titkosszolga, mint az igazi szélsőséges. Ha van veszélyes társaság, amelyre figyelni kell, a nácik azok.

Még egy apróság: bár a Jobbik – mint tőlük tudható – „nemnáci” párt, a 64 vármegyések révén áttételesen mégis részt vett a rendezvény előkészítésében, és más városokban is szervezett megemlékezéseket.