Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában kifejtette: elfogadja a brüsszeli érveket, s eltekint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tervezett összevonásától. Így ezen, a jegybanki függetlenséget érintő vitatott ponton hajlandó módosítani az év végén elfogadott törvényt.

Mielőbbi EU/IMF-megállapodást szeretne a kormányfő

Ám két kérdésben egyelőre nem tudták meggyőzni Orbánt. Egyfelől ragaszkodik ahhoz, hogy a jegybank vezetői és a monetáris tanács tagjai az alkotmányra és a nép szolgálatára esküt tegyenek, másfelől ahhoz, hogy (a közszférában dolgozókhoz hasonlóan) a fizetésük ne haladhassa meg a törvénybe foglalt kétmillió forintos plafont.

– Nem tehetünk kivételeket – hangsúlyozta. Megerősítette a miniszterelnök, hogy mielőbb meg szeretnénk állapodni az EU/IMF-hitelszerződésről, de – a híresztelésekkel szemben – eddig semmilyen hivatalos feltételt nem kaptunk a tárgyalások megkezdésével kapcsolatban; ezért az ezeket boncolgató sajtóhíreket nem is kívánta kommentálni. Az uniós kifogások rendezésére február közepén kerülhet sor a magyar parlamentben, de sok mindent már a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel esedékes jövő keddi brüsszeli találkozón tisztázni lehet – tette hozzá.

Délben, a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, hogy írásban rögzített feltételeket még nem kapott, így egyelőre nincs miről beszélni. Arról sem, hogy az IMF az egykulcsos jövedelemadó-rendszer módosításához kötné a készenlétihitel-tárgyalások megkezdését. Erre a felvetésre egyébként Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a köztévé reggeli műsorában azt mondta, hogy „ha ezt kérik, tárgyalunk erről”. A miniszterelnök annyit leszögezett, hogy ha az IMF pénzt akar adni, akkor nem fogunk félreugrani.

Fellegi Tamás a magyar kormány rendkívüli rugalmasságáról és megegyezési szándékáról biztosította Olli Rehn pénzügyi EU-biztost Brüsszelben. A hiteltárgyalások lefolytatásáért felelős tárca nélküli miniszter a sajtótájékoztatóján egyetlen számot, időpontot és feltételt sem volt hajlandó ismertetni, csupán a jövő keddi Barroso–Orbán-egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezen sok minden eldőlhet.

Hogy a pontokba szedett hitelfeltételek még nem érkeztek meg Magyarországra, ez vagy a posta hibájával vagy a kommunikációs félreértésekkel, a süket fülek taktikájával magyarázható. Az IMF szóban közölte Fellegi Tamásékkal, hogy előbb az EU-val kell dűlőre jutniuk, utána beszélhetnek a készenléti hitel feltételeiről. Olli Rehn szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio tegnap a feltételek közé sorolta a jegybanki függetlenség biztosítását és az igazságügyi rendszer megbízható működésének megteremtését.

Úgy tudjuk, Brüsszelben azt tartanák elegendőnek, ha a jegybanki vezetők esküje arra szorítkozna, hogy a legjobb tudásuk szerint, az éppen aktuális kormánytól függetlenül végzik a rájuk bízott feladatot. A fizetésükkel kapcsolatos megkötéseket pedig egyértelmű nyomásgyakorlásként értékeli az EU, csakúgy, mint azt, ha a szakminiszter a monetáris tanács ülésein a jelenlétével befolyásolja a tagok döntését.