Fellegi a kormány együttműködéséről biztosította a valutaalapot, egyben jelezte, hogy gyors megállapodásban érdekelt a kabinet. Ennek formája a jelek szerint csakis készenléti hitel lehet, ami a legszigorúbb kontrollt jelenti a hitelnyújtó részéről a magyar gazdaságpolitika felett.

Az egyik leginkább vitatott pont az új jegybanktörvény. Úgy tudjuk, ez ügyben lényegesen módosult Orbán Viktor véleménye. A miniszterelnök múlt pénteken még azt ismételgette, hogy a kormány álláspontja szerint az új jegybanktörvény megerősíti az MNB függetlenségét. Az MR1 teg napi műsorában viszont már azt mondta: az uniós érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a magyar kormány, bár vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok.

Kormányközeli források az IMF-tárgyalások kapcsán munkatársunkat arról tájékoztatták, hogy „az idegek harca folyik, de Orbán Viktor nyugodt”. A jegybanktörvény kapcsán szűk körben már napokkal ezelőtt arról beszélt, ha ez az ára az IMF-megállapodásnak, már nem ragaszkodna egy harmadik MNB-alelnök kinevezéséhez és a plusz két monetáris tanácsi taghoz sem. „A monetáris tanácsban a jelenlegi felállás szerint is kisebbségben vannak a belső tagok, az elnök és az alelnökök, hiszen mellettük van négy olyan tanácstag, akik a Járai Zsigmond fémjelezte irányvonalhoz állnak közel” – mondta egy kormányzati illetékes munkatársunknak.

Ami pedig az MNB és a PSZÁF összevonásának alaptör vényben rögzített lehetőségét illeti, forrásaink szerint a miniszterelnök ebben is engedni tudna. A rádiónyilatkozat alapján viszont arra lehet következtetni, hogy a Brüszszellel folytatandó tárgyalásokon ennél merevebb álláspontot kíván képviselni a kormány, meghagyva magának az esélyt, hogy ne kelljen mindkét pontban visszavonulót fújnia.

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója Washingtonban