Nem kizárt, hogy maga José Manuel Barroso bizottsági elnök tesz nyilatkozatot hazánkkal kapcsolatban. Az EU-biztosok politikai vitája és a magyar jogszabályokról alkotott jogi vélemények aktuális állapota határozhatja meg a bizottsági döntés gerincét.

Úgy tudjuk, többek közt sem a végtörlesztéssel, sem az igazságügyi reformmal kapcsolatban nincs meg még a végleges jogi álláspont, noha már a végső fázisában van az elemzés. Így egyelőre arról sincs döntés, lesz-e kötelezettségszegési eljárás – a biztosok azonban ezt is megtárgyalják. Bizott sági források hangsúlyozzák: általában hónapokig tart egy ilyen elemzés, a jogi szolgálatok így is megfeszített erővel dolgoznak. A bizottság pedig biztosra akar menni: az eljárás sikeréhez a lehető legszilárdabb alapokon kell állnia a jogi állásfoglalásuknak.

Az, hogy mennyire erős politikai üzenetet küldenek majd a biztosok Budapestnek, a mai politikai vita hangulatán is múlik. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a bizottság három alelnöke, Olli Rehn pénzügyi, Viviane Reding igaz ságügyi és Neelie Kroes digitális napirenddel és médiával foglalkozó biztos – akiknek leginkább meggyűlt a bajuk a magyar kormányzattal – nagyon készül a mai ülésre. Ők már a karácsonyi szünet előtt is határozott álláspontot képviseltek. Azóta a helyzet még komorabbá vált: a nemzetközi sajtó is tárgyalja a témát, és a magyarországi tiltakozás is erőre kapott. Ez nyilván hatással lesz a többi biztosra is.

Olli Rehn végül január 20-án fogadja Fellegi Tamás tárca nélküli minisztert – jelentették be Brüsszelben. Napirenden lesz a túlzottdeficiteljárás, a hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdése és a jegybanki törvény. A túlzottdeficit-eljárást – vagyis az uniós előírást meghaladó mértékű költségvetési hiány makacssága miatti folyamatot – valószínűleg magasabb szintre emeli a bizottság (először a pénzügyminiszterek tanácsa elé kerül a kérdés, majd szank ciók jöhetnek). Ezt Rehn még a Fellegi-találkozó előtt fogja bejelenteni, feltehetően már ma.

A bizottság elé alapvetően a túlzottdeficit-eljárás, az igazságügyi reform és a média ügyei kerülnek ma, de Magyarországgalkapcsolatban többdoszszié kering az unió javaslattevő-végrehajtó szervezetének rendszerében. A biztosok ülése hosszú folyamat kezdete lesz, és hazánk hétről hétre napirendre kerül Brüsszelben. Martonyi János levelet írt a bizottságnak, kifejtve a kormány álláspontját. A külügyminiszter a brit Guardiannek azt nyilatkozta, a magyarok néha „túlzó hirtelenséggel” ábrázolják ellenségként Európát. „Soha nem beszéltem sértő nyelven vagy ellenségesen az IMF-ről, és hiszem, hogy a világnak szüksége van a szervezetre” – határolódott el a külügyminiszter Matolcsy György IMF-ellenes kirohanásaitól.

Matolcsy György és Martonyi János