Szakértők szerint az árfolyammozgásokat jelenleg a balsikerű hétvégi EU-csúcs, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed keddi kamattartó döntése mellé csatolt semmitmondó közlemény, továbbá az uniós pénzügyi mentőalap (EFSF) feltőkésítése körüli bizonytalanságok határozzák meg. Saághy Pál, az Equilor Zrt. devizakereskedője lapunknak azt mondta, az ilyenkor szokásos forgatókönyv szerint a tartalék devizák közül a dollár és a svájci frank erősödik, az euró pedig gyengül.

A befektetők a kockázatosnak tartott devizáikat értékállóra váltják, így rendszerint a forint is megsínyli az ilyen hangulatot, és gyengül, még az euróhoz képest is, ezúttal azonban ennek sincs jele: a forint a 303–305-ös sávban mozog, különösebb megrázkódtatás nem éri. A devizakereskedő szerint az év végét mindig jellemző jó hangulatban a forint akár erősödni is tud, s az euró a 300-as forintárfolyam alatt zárhatja a decembert.

A lapunk által megkérdezett elemzők nem tudnak olyan fenyegető hírekről, amelyek kiakaszthatnák a forintárfolyamot. Sőt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselőivel folytatott informális tárgyalások környékéről kiszivárgó hírek inkább nyugtatóan hatnak. Egyre valószínűbb ugyanis, hogy a 2008-ashoz hasonló méretű és futamidejű IMF-hitellehetőség marad egyedül a kínálatban, s a kezdetben még mereven elutasító kormányzati álláspont is enyhülni látszik. Abból mára csupán az „úgysem hívunk le semmit” kommunikációja marad.

– Nem mindegy, hogy a védőhálót vékony kötélből vagy acélsodronyból szövik-e – érzékeltette a különbséget egy elemző annak kapcsán, hogy egy ötmilliárdos elővigyázatossági vagy egy húszmilliárd eurós készenlétihitel-megállapodást köt-e Magyarország az IMF–EU párossal. Utóbbiról a minap beszélt az egyik kormányzati szereplő. Minél magasabb az öszszeg, annál ellenállóbb lesz a forint és a magyar eszközök a körülöttünk zajló „spekulációs viharban”.

Viharban, kabátban: Matolcsy György, Orbán Viktor és Fellegi Tamás Sopronban FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

A kormány immár annak is örülne, ha sikerülne elkerülni a recessziót jövőre, de Török Zoltán szerint e téren érhetik még kellemetlen meglepetések a kabinetet. A Raiffeisen Bank vezető elemzője kétszázalékos gazdasági visszaesést és 3,5 százalékos, tehát a kormány által kőbe vésett 2,5 százaléknál jóval magasabb GDP-arányos költségvetési hiányt vár jövőre. Ez újabb megszorításokat tesz szükségessé a mostani százmilliárdos tételen felül. Az elemzők többsége még kivár, legtöbbjük szerint a 0,5 százalékos GDP-előrejelzés reálisnak tetszik, a költségvetési hiány pedig fájdalmas évközi intézkedésekkel, de három százalék alá szorítható.

A tegnapi soproni kormányülésen eldőlt, milyen intézkedésekkel próbálják tartható pályára terelni a jövő évi büdzsét. Úgy tudjuk, nem egyirányú beavatkozásra készül a kormány: lesz zárolás, emellett kiadásokat is visszavágnak és a bevételeket is növelik. Arról is döntés született, hogy emelik a jövedéki adót. Értesüléseink szerint szükség lehet a két ünnep között is parlamenti ülésre: mivel a módosítás nem kizárólag zárolásokból áll, ezért több időt vesz igénybe a javaslatok átültetése a törvényszövegbe.