A csúcstalálkozó után kiadott „konklúziók” szigorú szabályokat fektetnek le. Minden tagállamnak törekednie kellene a költségvetési egyensúlyra, s legfeljebb a GDP fél százalékának megfelelő hiány számít egyensúlyinak. Automatikus szankciók lépnek életbe, ha egy állam költségvetési hiánya meghaladja a három százalékot. Alkotmányba kell foglalni a hatvanszázalékos adósságplafon bevezetését – ezt az Európai Bíróság ellenőrizheti. A túlzottdefi cit-eljárás alatt álló államoknak továbbá tervet kell benyújtaniuk a szükséges szerkezeti reformokról, mint ahogyan a tagállamoknak előzetes államkötvény-kibocsátási tervet kell felmutatniuk.

A rövid távú megoldások érdekében a tagállamokmegegyeztek abban, hogy minél előbb hatályba léptetik az állandó európai mentőcsomag stabilitási mechanizmusát (ESM). Megnyugtathatja a piacokat, hogy a magánszektort többé nem vonják be az adósságleírásba, és az ESM-ben vészhelyzet esetén elég a 85 százalékos minősített többség. Ez utóbbi ellen Finnország és Szlovákia ágált korábban, a finnek parlamenti jóváhagyási lehetőséget kértek. Az ESM nem válik bankká – mint korábban felvetődött –, viszont a tagállamok mérlegelik, hogy 200 milliárd eurót bocsássanak a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére.

London elzárkózott a szerződésmódosítástól, és a maratoni tárgyalásokon egyedül maradt álláspontjával. David Cameron kormányfő lehet, hogy öngólt lőtt azzal, hogy a pénzügyi szolgáltatások fokozott uniós szabályozása ellen tiltakozva kívül került az új rendszeren (egymillió brit munkavállaló érdekeire utalt).

Magyarországot az első nyilatkozatok úgy emlegették, mint amely egyedüli partnere Londonnak az új paktum teljes elutasításában. Később Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: még konzultál az Országgyűléssel, mielőtt hazánk dönt a kérdésben. A miniszterelnök emlékeztetett rá: jó néhány kérdés egyszerűen tisztázatlan az új mechanizmusokkal kapcsolatban. Nem rendezett egyelőre, hogy azok, akik nem tagjai az eurózónának, de már most részt akarnak venni ebben az együttműködésben, már márciustól kezdődően kell-e vállalniuk a szuverenitás részleges feladását jelentő kötelezettségeket, vagy majd csak akkor, ha belépnek az eurózónába.

– Magyarországot nem lehet tisztázatlan diplomáciai kalandokba belevinni, beletolni, belehúzni, ezért egy ilyen súlyos kérdésben mellőzhetetlen az alkotmányos szabályok tiszteletben tartása és a parlamenti vita – mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor tisztázna még néhány pontot