Az elmúlt héten két sajnálatos eset is történt Kairóban, amikor a frontvonalon harcoló Mona El Tahavi bloggert a rendőrök a belügyminisztérium épületében bántalmazták és szexuálisan zaklatták, illetve egy francia riporternőt – a közvélekedés szerint a hatalom által támogatott – huligánok támadták meg az utcán.

De ezek az esetek sem tántorították el a nőket a Tahrir térről. A madzaggal elkerített bejárathoz még este is szépen kisminkelt egyiptomi asszonyok érkeznek, egyedül vagy párban. Többségük fátyolt visel, de jönnek fedetlen fővel is. A kordon szélén női különítmény vizsgál át, majd mosolyogva tanácsolják: jobbra ne nagyon menjünk, mert ott láttak baltajitast (külvárosi huligánokat, akik februárban is elvegyülhettek a tömegben, és többeket molesztáltak).

Lamia a tér közepén áll, a teaárus és a süteményespult között. Az Európát megjárt, tanult és feltűnően szép lány láthatólag nem tart semmitől. Barátnőjével, Dinával együtt februárban is mindennap kinn volt a téren. Azóta közalkalmazotti állást kaptak egy minisztériumban. Bár Lamia rá akarta beszélni, Dina most mégis úgy döntött, hogy inkább a kordonon kívül marad, mert terhes, és fél, hogy „meglökhetik a hasát”.

– Február óta sokat változott a helyzet – meséli Lamia. – A nők kimentek az utcára harcolni, orvosnők látták el a sérülteket, és az adományozást is a nők szervezték meg. Már mindenki jobban elismeri a nők szerepét, mi pedig elég erőt érzünk ahhoz, hogy beleszóljunk a politikába. Múlt csütörtökön sok embert mentettek meg a golyóktól, amikor a nők élőláncot vontak a rendőrség és a tüntetők közé a MohamedMahmud utcában, ahol korábban több mint 38 halálos áldozatot követeltek az összecsapások. – A nőkre nem lehet lőni, ezt a társadalom nem tűri – magyarázza a lány.

Lamia szerint a nőket a „normális emberek” eddig sem bántották.

– Előfordult, hogy a tömegben valamilyen ürüggyel hozzám értek vagy megfogtak intim helyeken, de ilyenkor elkezdtem kiabálni. Az utcán korábban szinte mindig megbámultak, beszóltak, most szinte senki sem néz – mondja. A forradalommal mintha a férfiak is kiengedték volna a gőzt, erősíti meg később Dina, azóta mindenki nyugodtabb lett.

Az állami erőszakkal való szembenállás valóban egy szintre hozta a nőket és a férfiakat, állapította meg az Arab Központ az Igazságszolgáltatás Függetlenségéért nevű civil lobbiszervezet. A központ igazgatója Nasszer Amin, aki a nők bírói kinevezéséért vívott sikeres harcot az elmúlt években, februárban egy Tahrir téri „forradalmi hadtest” élén harcolt, és már benyújtotta Hágába a panaszokat az emberjogi visszaéléseket. Ő is azt várja, hogy a nők közszereplése ezentúl elfogadottabb lesz. – De az egyenlőségnek a gyakorlatban, a törvényhozói szinten is érvényesülnie kell – figyelmeztet.

A ma kezdődő parlamenti választásokon a jelöltek körülbelül húsz százaléka nő. Heba Ali Mahmud Szaid például, akivel a Zamalek negyedben találkozunk az arcképét ábrázoló óriásplakát előtt, függetlenként indul a központi körzetekben. Bár a Mubarak-érában dolgozott, programjában most többek között erős parlamentet, az adók behajtását és mindenkinek járó oktatást szorgalmaz, és arra szólítja fel az egyiptomi népet, hogy „ne engedjen a külföld által finanszírozott csoportok és jelöltek befolyásának” (itt valószínűleg a nagy riválisokra, Amr Muszára és el-Baradeire gondol). Az esélyegyenlőségről nincsen szó a programjában, és erre irányuló kérdésünkre sem kapunk választ.

Éppen az alacsony támogatottság miatt nem indult a mostani választásokon Nama Riad Hasszan ügyvéd.

– Körbekérdeztem az ismerőseimet, de nagyon nehéz lett volna megszervezni a kampányt. A nők sokkal kevesebb segítséget kapnak, ezért inkább a civil tanácsokban fogok politizálni – mondja. Naamának és kollégáinak kétségeik vannak a választások tisztasága felől is. Hoba például nem tudja, hol kapja meg a választási papírt, amiből a kollégája a Tahrir téren látott több tucatot a földön.

Az emberjogi aktivisták sajnálkozva állapítják meg, hogy még mindig nincsen eredménye azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket azon rendőrök ellen indítottak, akik tavasszal szüzességi vizsgálatnak vetették alá a nőket.

– A nők molesztálása tipikus megfélemlítési módszer. Az egyiptomi rendőrség mindig is alkalmazta. De reméljük, hogy ez nemsokára megváltozik – mondja Naama, aki a következő választásokon már mindenképpen indulni szeretne.

A nőkre nem lehet lőni