Orbán Viktor kevés konkrét választási ígéretének egyikét teljesíti, amennyiben mégis megépül az új Puskás Ferenc stadion. A politikus már a választások előtt leszögezte: stratégiai ágazattá emeli a sportot. 

Több tízmilliárdot kap a testkultúra az úgynevezett látványsportágaknak társaságiadó-kedvezményt nyújtó jogszabálynak köszönhetően, negyvenhárom és fél milliárdból épül meg az új nemzeti aréna, milliárdokat kasszíroztak a futballakadémiák, s elkészül az FTC, valamint a Debrecen új otthona is.

Nincs ok sajnálni a Puskás stadion fölhúzására szánt forintokat: az európai országok döntő többségének van legalább egy modern arénája. Semmi kivetnivaló nincs abban, ha szökőkutak, állatkertek és főterek helyett erre költ a kormány. A gond a „találomra” kiválasztott sportvállalkozások ingatlanfejlesztéseinek állami támogatásával van. Főként abban az időszakban, amikor a kormányfő az ország újjászervezésének becézett brutális megszorításokkal finanszírozza lázálmát, a gazdasági szabadságharcot.

Sem az FTC, sem a Debrecen nem állít elő olyan terméket, amely érdemes az adófizetők mecenatúrájára. Ha a kis- és középvállalkozásokat akarja segíteni a kormány, akkor cseppentsen inkább a könyvkereskedőknek vagy az almatermesztőknek. Legalábbis olyan cégeknek, amelyek piacképes árut kínálnak, mert a „magyarfoci” nem az.

Ha a középpályás-miniszterelnök mindenáron mementót akar hagyni futballimádatáról, akkor rendeltessen inkább Kerényi Imrével egy Orbán Viktort és a zöld ruhás stadiont ábrázoló festményt. Az lenne csak a méltó hajrá, futballmagyarok.