Egy körre futotta
Magyarország csak 52 szavazatot kapott, ezzel szemben a 2012–2013-as időszakra szóló helyért szintén a kelet-európai országcsoportból induló Azerbajdzsán 74, Szlovénia 67 vokssal jutott tovább a második körbe.
Lapzártakor még tartott a szavazás, mert a harmadik forduló sem hozott döntést. Ebben a körben a Szlovénia–Azerbajdzsán meccs 99-93-as szlovén vezetéssel zárult. A „győzelemhez” kétharmad szükséges, vagyis az, hogy egy pályázóra az ENSZ-közgyűlés 193 tagjából legalább 129-en szavazzanak.
– A szereplésünk szerintem nemkudarc és nem vereség. Az elejétől hangoztattam, hogy mérsékeltek az esélyeink – mondta lapunknak telefonon New Yorkból Martonyi János. A magyar külügyminiszter úgy vélte: nem vész kárba az a rengeteg munka, amit annyi ember beleölt a tisztességes magyar kampányba. Nagyon sok ország most ismerkedett meg Magyarországgal, ugyanakkor a kampányunk beleillett a magyar külpolitika globális nyitásának stratégiájába – tette hozzá. Martonyi korábban azzal indokolta gyengébb esélyeinket, hogy Magyarország túl későn kezdett kampányolni. Míg Szlovénia már az ezredfordulón, Magyarország csak 2007-ben, Göncz Kinga külügyminisztersége idején döntött arról, hogy pályázik.
A tavalyi kormányváltás után a külügyi tárca fenntartotta az indulást – elsősorban abból a megfontolásból,hogy a lobbizás révén a magyar diplomáciát ki lehet mozdítani az elmúlt két évtized euroatlanti irányultságából. Szlovénia jó szereplése csak részben meglepő. Danilo Türk szlovén államfő korábban a világszervezet egyik főtitkár-helyettesi posztját is betöltötte. Azerbajdzsánt viszont sokan azért tartották esélyesebbnek, mert a kaukázusi szovjet utódállam – amelyben egyre nagyobb teret kap a muzulmán vallás – gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásban jóval közelebb áll a fejlődő világhoz, mint a NATO-és EU-tag Magyarország vagy Szlovénia. Arról nem is beszélve, hogy a kőolajban és földgázban gazdag azeriak gálánsabb ígéreteket tudtak tenni, mint például a magyarok.
