A Hunguest nem eladó
Ez azt is jelenti, hogy a hotelcéggel kapcsolatban a korábbi hónapokban megjelent hírekben és találgatásokban jelzett üzletek –melyek a Hunguest megszerzésére és Leisztinger háttérbe szorítására irányultak – egyike sem jött létre.
A 22 szállodából álló lánc a 90-es évek második felében került Leisztinger érdekkörébe. Egyes szállodák adásvételét több vizsgálat követte, például a kisebbségi tulajdonos, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kapcsán: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatában úgy látta, hogy áron alul kerültek át az alapítványtól szállodák a Hunguesthez. Ez az ügy most a rendőrség asztalán van, a számos vizsgálat ellenére mindeddig az ügyletek kapcsán nem bizonyosodott be jogszabálysértés. Az alapítvány cége a korábbi megállapodás alapján minden évben kap nyereségrészesedést, függetlenül a tényleges profittól.
Az utóbbi hónapokban bennfenntesek a Hunguest körüli kormányzati és hatósági vizsgálatokban látták annak okát, hogy Leisztinger szabadulni próbál a szállodalánctól, mások viszont az utóbbi évek gyengébb eredményeit látták a szándék mögött. A nyereség tavaly ismét nőtt: 219 millió forint volt, miután több szálloda ismét kinyitott a felújítások után. Tavaly decemberben még azt jelentették be, hogy a Jászai Gellért üzletember nevével fémjelzett Magyar Turisztikai Holding megszerzi a Hunguest szavazórészvényeit, az üzletet akkor tízmilliárd forintosra becsülték. Idén augusztusban aztán, amikor Jászai eladta a balatoni portfóliót, benne a holdingot is, kiderült: a cég végül „csak” százszázalékos opciót szerzett a Hunguestre, ez szep tember végén járt le. Az új tulajdonos nem élt az opcióval.
