Külföldön is érvényes tudást ígér az új filmakadémia
Manapság már nemcsak a mozik és a tévécsatornák százai ontják a mozgóképeket, hanem az internetes portálok és a mobiltechnika legújabb vívmányai is; szükségképpen nő a film- és egyéb mozgóképkészítők száma, és egyre többen akarnak szerencsét próbálni az iparággá terebélyesedett audiovizuális szektorban. Még ha túlnyomó többségük tisztában van is vele, hogy nem lehet mindenkiből Steven Spielberg vagy Jancsó Miklós, a kameraközeli munkáktól különleges élményt és persze tisztes megélhetést várnak, és keresik, hol nyerhetnének megfelelő képesítést ehhez.
A hagyományos, állam által finanszírozott művészképzők, mint amilyen Budapesten a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), nem képesek és nem is akarnak megfelelni ennek a kihívásnak. – Nem ez a feladatuk – mondja Kovács András Bálint , az ELTE BTK filmtudományi tanszékének vezetője. – De az a tény, hogy például az SZFE néhány filmes-televíziós hallgatói helyére minden évben több százan jelentkeznek, jelzi a keresleti oldalt, amelynek mára kialakult a kínálati piaca is a magánszférában – teszi hozzá. Ősztől bővül a képzési választék Budapesten.
Eddig lehetőséget kínált a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), ahol a jeles tévés személyiség, Kepes András dékáni irányítása alatt működik mozgóképkultúra és médiaismeret szak. Ennek keretében szerkesztői, forgatókönyvírói, rendezői ismereteket és gyakorlatot is lehet szerezni hat féléves kurzuson, térítés ellenében. De az íróként, médiaszemélyiségként ismert Réz András esztéta nevével fémjelzett Werk Akadémia (WA) képzésének ugyancsak a film az egyik ága: filmkészítést tanítanak elméleti és gyakorlati feladatok megoldásán keresztül, egyéves alapozó és további egyéves mesterfokú kurzus keretében, amiért ugyancsak fizetni kell (a BKF-hez hasonlóan százezer forintos nagyságrendben szemeszterenként).
A WA képzése a hallgató igénye szerint összpontosít egy-egy szakterületre, például részleteiben ismerhető meg és sajátítható el a felvételvezető, a rendezőasszisztens vagy az utómunka asszisztens munkája. Azzal, hogy hangsúlyozottan „asszisztenseket” említ, az iskola ismertetője eloszlat minden félreértést: szó sincs művészképzésről, a kurzus célja film- és tévéművészek munkatársaként eredményesen dolgozni képes szakemberek fejlesztése.
Léteznek persze más tanfolyamok és mesterképzések is, de az idén szeptembertől olyan új vállalkozás indul –a Budapest Film Academy (BFA) –, amely átfogóan akarja megismertetni az érdeklődőket a filmkészítés teljes folyamatával, valamennyi szakmájával. Alapítója és vezetője Hódi Jenő rendező, forgatókönyvíró, producer, aki korábban Amerikában tanulta és gyakorolta a filmkészítést. Neve odaát főként több akció és bűnügyi története, horrorfilmje alapján ismert a szakmában, nálunk az itt forgatott Metamorphosis című sci-fi alkotójaként, vagy A Hídember társproducereként juthat eszünkbe.
Hódi a BFA sajátosságát részben abban határozza meg, hogy egy átfogó filmszakmai alapozó után sem csupán egyetlen területre fog összpontosítani a képzése: összevont rendező-forgatókönyvíró, kreatív producer-gyártásvezető, színész-producer, operatőr-hangmérnök-vágó szakokat említ. Ez abban segít például, hogy ha valakit a produceri munka érdekel, ne csak a filmkészítés gazdasági oldalát ismerje meg, hanem meg tudja ítélni egy forgatókönyv minőségét is. További jellemzőként említi az üzleti gyakorlatiasságot. – Nemzetközi koprodukciókban részt venni képes szakemberré szeretnénk képezni a hallgatókat, akik tájékozottak abban, melyek a filmes piac alapvető szempontjai, és akik jól beszélik a filmkészítés nemzetközi nyelvét, az angolt is – magyarázza. Hozzáfűzi, nemzetközivé tennék az akadémiát úgy is, hogy külföldi hallgatókat is várnak, a magyar mellett angol nyelvű kurzusokat indítanának.
Mindezek mellett kezdettől alapvető sajátossága a BFA-nak, hogy az ELTE filmtudományi tanszékével együttműködve, általa felügyelve végzi az oktatást – erről a közelmúltban kötöttek szerződést az egyetemmel. –A mi főprofilunkat jelentő filmelméleti képzésben eddig is volt gyakorlati rész, ezt bővítjük most ki a BFA-val, amelynek kurzusait az egyetemisták is fölvehetik, akárcsak az egyetemen kívüli hallgatók – jegyzi meg Kovács András Bálint.
A BKF és a WA képzésén több kiváló hazai filmes, tévés szakember és irodalmár tanít, a BFA oktatói karában ugyancsak találni jól ismert és elismert neveket – a többi között az operatőr-rendező Ragályi Elemérét, a színész Ubrankovics Júliáét vagy a forgatókönyvíró Lovas Balázsét, Hegedűs Bálintét. A névsor kibővül néhány jeles amerikai szakemberével, mint például Jolene Adams színész, rendező, író vagy Alan Katz hollywoodi forgatókönyvíró és mások. Mivel a BFA a „történetmesélős” filmkészítés gyakorlati tudásának elsajátíttatására törekszik, az oktatás részben olyan nagy hazai stúdiókban (kihasználatlan kapacitásidőben) történik, mint a rákospalotai Raleigh, az etyeki Korda vagy a pomázi Stern. Ezen kívül több filmes szolgáltató céggel is együttműködnek. A hallgatók profi filmkészítőkkel együtt vesznek részt filmforgatáson, létre kell hozniuk például az Örkény Tóthék című regényéből készülő film egy-egy jelenetét. Az akadémia félévente egy-egy világhírű filmes részvételével külön workshopot is ígér.
Mindazonáltal megkérdeztük Hódi Jenőt, milyen esélyt ad azoknak, akik ha meg tudják fizetni a BFA kurzusainak költségeit, és sikerrel elvégeznek egy-két évet ebben az iskolában, el is tudnak helyezkedni a filmkészítésben – különös tekintettel arra, hogy jelenleg alig gyártanak magyar mozit. Szerinte ebben az átmeneti helyzetben sincs túlkínálat nálunk, mert ha két-három nemzetközi produkció dolgozik magyarországi stúdiókban, már hiány van használható szakemberekből. – Bár a hazai filmgyártás is be fog indulni előbb-utóbb, olyan szakembereket kell képezni, akik itthon éppúgy megállják a helyüket, mint külföldön – hangsúlyozza.
