Intim helyeken is megtapogattak, megaláztak! – panaszkodott jó néhány éve egy amerikai hölgy a washingtoni Reagan repülőtéren. – Nem értem, miért kell ilyen embertelen eljárást elszenvedni ahhoz, hogy az ember repülőre szállhasson – nézett rám némi részvéttel a szemében, amikor látta, hogy a biztonsági személyzet engem szólít „alapos vizsgálatra”. Egészen addig nem tudtam, mit jelent a beszállókártyámra az automata által nyomtatott három „S” betű, azóta minden egyes amerikai utamon rettegek, nehogy az alapos átvizsgálásra kiválasztottak közé kerüljek.

A szeptember 11-i események alapjaiban forgatták fel a világ légi közlekedését, s a pénzügyi sokk, amit okozott, a jelentéktelenebb hatások közé sorolható. Pedig a terrorcselekmények igencsak sebezhető állapotában találták a világ egyik legfontosabb infrastruktúrájának számító iparágat: az úgynevezett dotkom lufi kipukkanása miatt 1999-ről 2000-re 8,5milliárdról 3,7-re csökkent az iparág profitja. 2001 végén már 13 milliárd dollár mínuszt jegyeztek fel globálisan, s ezt követően a szektor egésze 2006-ban fordult pozitív tartományba, mígnem jött 2008 és a globális pénzügyi válság, 16 milliárd dollár veszteséget generálva az iparágnak, melynek bevétele 2000 óta csaknem megduplázódott, a globális utasszám pedig másfélszeresére növekedett. Jellemzőek a számok: 2001. szeptember tizedikén összesen 38 047 járatot szolgáltak ki az amerikai repülőterek, 12-én már csak 252-t, ám egy hét elteltével, 18-án már 34 743-at.

Az Egyesült Államokat a végletek jellemzik: míg a személyiségi jogokat minden más elé helyező országban 9/11 előtt gyakorlatilag bárki bármilyen veszélyes fegyvert felvihetett a repülőgépekre, addig a terrortámadásokat követően olyan biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, melyekkel egyszersmind intézményesítették a személyiségi jogok rendszeres megsértését is. A félelem erősségét jól mutatja, hogy az emberek gyakorlatilag elfogadták ezt a helyzetet. Nemcsak az ellenőrzés szigorát fogadta el a világ, de azt is, hogy a légitársaságok és a repterek adatbázisokba gyűjtik, vizsgálják, s szükség esetén harmadik féllel is megosztják az utasok adatait.

Sok, a légi utazások során immár természetesnek vett újdonságot hozott 2011. Ilyen például a gépi úton egységesen olvasható útlevél, a pilótafülke golyóálló és biztonsági záras ajtaja, a több eurót kóstáló biztonsági illeték, amit az utasok fizetnek meg. A félelem évek múltán sem enyhült, így amikor 2006 nyarán a brit hírszerzés gyanút fogott, hogy terroristák folyadékokból szeretnének bombát keverni a fedélzeten, egyetlen nap alatt vezették be azt a szabályt, hogy 100 milliliteresnél nagyobb kiszerelésű, illetve összesen egy liternél több folyadék nem lehet az utasok kézipoggyászában.

A légiközlekedés biztonsági költségei évi 7,4 milliárd dollárra rúgnak, nem számítva az utasbiztonsági átvilágítás árát és például az amerikai biztonsági ügynökség fenntartását, amit a szövetségi kormányzat biztosít.

Bár tízéves távlatból talán elmondható, hogy az iparág a pénzügyi sokkot kiheverte, a céges struktúrák alaposan átrendeződtek, két európai mogul, a belga Sabena, majd a Swissair csődje is jelzi, hogy a szektor erőteljesen megrendült. 2002 és 2005 között az amerikai Delta, a United, a US Airways és a Northwest is az úgynevezett Chapter 11 szabályai szerint működött – ez gyakorlatilag a csődvédelem intézménye az Egyesült Államokban.

Szigorodó szabályok

2001. október: Bevezetik az egységes gépi leolvasást biztosító útlevélszabványt. 2001. november: Bevezetik a korábbiaknál szigorúbb reptéri átvilágítást és biztonsági átvizsgálást. Az USA a nemzetközi járatokon kötelezően előírja a fegyverviselésre jogosult, de inkognitóban utazó légimarsallok jelenlétét.

2001. december: A cipők kötelező levétele az USA repterein. Az öngyújtók és a gyufa ideiglenes kitiltása.

2002. január: Szabványos, golyóálló és biztonsági záras ajtókat írnak elő a pilótafülkékre.

2003. május: A biometrikus utasazonosítást jelöli meg az ENSZ légiközlekedési szervezete hosszú távú célként.

2004. január: Az USA bevezeti a kötelező ujjlenyomatvételt a légi úton érkező turistáktól.

2005. január: Amerika előírja a nemzetközi járatain utazók adatainak gyűjtését és kötelező megosztását a helyi hatóságokkal.

2006. augusztus: Angliában terrorcselekményeket kísérelnek meg, ezt követően korlátozzák a folyadékok felvitelét a fedélzetre.

2010. november: Miután jemeni terroristák a hírszerzés szerint a csomagtérben tudták elrejteni a robbanószerkezeteket, előírják a rakományok teljes átvilágítását, miközben megújul az utasbiztonsági átvilágítás követelményrendszere is.