A válság legyőzi a szabadságjogokat?

A spanyolok felmentést kaptak az EU-tól a szabad munkavállalás korlátozásához: már csak engedéllyel dolgozhatnak Spanyolországban a románok.

Mindent visz a bűvös záradék

Alaptalan félelem vagy indokolt pánik? A kelet-európai munkavállalók megjelenését mindig is heves viták övezték az EU-ban – de most először fordul elő, hogy egy tagállam előbb kinyitja, aztán újra bezárja a kapukat.

A TDI betűszó nem a Volkswagen tulajdona

A Volkswagen és az Audi a luxemburgiak két legkedveltebb gépkocsimárkája – de az európai integráció egyik alapítójának fővárosában, Luxembourgban működő Európai Bíróságot ez a „közszeretet” egyáltalán nem befolyásolta.

Háborút vesztett a finn konyak

Szó sincs róla, hogy Finnországban konyak néven áruljanak szeszes italokat – mondott szigorú ítéletet az Európai Bíróság, újabb csatát lezárva a földrajzi árujelzők (nagy pénzeket és nagy érzelmeket megmozgató) történetében.

A csatornaőr számítógépe

Amikor nem hullámzik a települések alacsonyabb fekvésű házainak küszöbéig a belvíz, az érintetteken kívül senkit sem érdekel, mivel fűt a csatornaőr családja.

 

Aradról jön a jó víz

Határon átívelő vízátvezetéssel készül biztosítani a Békés Megyei Vízművek Zrt. a természetes állapotában is jó minőségű ivóvizet 330 ezer ember számára.

Európai uniós tagságunk köztudottan számos új szabályozást hozott magával. Az 1990-es években végrehajtott ivóvízminőség-javító program hazánk legtöbb településén biztosította, hogy a magyar egészségügyi szakemberek által felállított szabályrendszernek megfeleljen a vezetékes ivóvíz. A csatlakozás során azonban vállaltuk – nem is tehettünk mást –, hogy a sokkal szigorúbb uniós határértékekre szorítjuk le az ivóvízben előforduló különböző szennyezőanyagok, mint az arzén, bór, mangán, ammónium, nitritmennyiségét. A feladat országosan több mint 800 települést érint.

Bár a vízminőségi előírásoknak való megfelelés az önkormányzatok feladata, a Dél-Alföld legnagyobb regionális víziközmű-szolgáltatója szakmai szempontból is a legjobb megoldást kereste a Békés megyei fogyasztók számára. A megye északi területén, az egyedi vízellátású településeken egyértelmű az arzénprobléma, hiszen az érintett területen a Körös-hordalékkúp vizét használják. De a megye déli részén lévő önkormányzatok esetében sem megnyugtató a helyzet. Ezek a települések a Maros hordalékkúpjából nyerik az ivóvizet – de ez a vízbázis nem biztosítja szükséges mennyiségben az előírt minőségű vizet.

Az uniós szabályok betartása érdekében két lehetőség közül választhattak a szakemberek: vagy vegyi technológiával működő víztisztítókat építenek, vagy megfelelő minőségű természetes vízforrást keresnek a közelben. A Maros-hordalékkúpnak nemcsak magyar, hanem román oldali területe is van, ahol a vizsgálati adatok szerint kiváló minőségű a víz. A vízátvezetés gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, de mivel az ivóvízellátás stratégiai kérdés, ezért a két ország között jelentős garanciákra van szükség a folyamatosság érdekében. Ezek eddig hiányoztak, de most úgy tűnik, erre is megérett a helyzet.

A két uniós tagállam, Magyarország és Románia szomszédos vízművei, a Békés Megyei Vízművek Zrt., mint vízátvevő és az Aradi Vízmű Rt., mint a vízbázis jelenlegi használója aprólékosan kidolgozták a vízátvezetés részleteit. Megszerezték az érintett önkormányzatok és az államigazgatási döntéshozók támogatását is a terv megvalósításához. Az elképzelés szerint 2013-tól évente nyolcmillió köbméter vizet termel ki a vízátadó közös cég Arad közelében, s ezt a vízmenynyiséget Magyarországon, a kevermesi vízműtelepről kiinduló regionális hálózaton javítóvízként hozzákeverik a helyben felszínre hozott hazai vizekhez. Így elérhető az elvárt vízminőség, s 67 település számára megoldódnak a vízminőségi problémák.

A két vízmű konzorciuma tavaly elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt, rögzítve a műszaki, jogi és gazdasági követelményeket. A tanulmány egyértelműen bebizonyította, hogy a természetes állapotában is kiváló minőségű ivóvíz átvezetése egy 22 kilométer hosszú vezetéken a két ország között gazdaságosabb, mint a vegyszerek használatával, jelentős elektromosenergia-felhasználással működő vízgyárak építése. A két közműszolgáltató közös tulajdonú vízkitermelő céget alapított idén áprilisban. A napokban lezárult az aradi vízkitermelő kutak koncessziós pályázatának kiírása, amelyre a vízátvezető Aqua Trans Mures – 50 százalékban magyar tulajdonú cég – elkészítette a pályázatát. Az aradi kutaktól az államhatárig tartó 15 kilométernyi vezeték megépítésére is készülnek már az engedélyes tervek. A romániai beruházás anyagi fedezete rendelkezésre áll. A következő lépés, hogy kormányközi megállapodásban rögzíti a két állam a vízátvezetés részleteit. Nem sok idő áll rendelkezésre a megvalósításhoz: 2013-ban már folynia kell az aradi víznek Békés megyében.

A két ország együttműködése egy ivóvízbázis közös használatában példa nélkül áll – más uniós tagállamok között nincs egyelőre ilyen kapcsolat. A beruházás értéke a romániai oldalon meghaladja a kétmilliárd forintot, a magyar oldalon a vízátvezetés és vízkeverés, valamint a kooperációs vezeték – amely a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program részeként valósul meg – építési költsége eléri az ötmilliárd forintot. A megoldás azonban –mivel a 49 évre kötendő koncessziós szerződés meghosszabbítható – hoszszú távra biztosítja az érintett 330 ezer ember számára a jó minőségű természetes ivóvizet. Sőt a tervekben a bővítés lehetősége is szerepel.

Olcsóbb a vizet idevezetni, mint megtisztítani
Olcsóbb a vizet idevezetni, mint megtisztítani
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.