A csatornaőr számítógépe
Az elmúlt évek nagy árvizei és belvizei azonban megmutatták, hogy ez is igen fontos kérdés: nagyon sok múlik azokon az embereken, akik a folyók, gyűjtőcsatornák mentén teljesítenek figyelő- és karbantartó szolgálatot. Rendkívül fontos, hogy lelkiismeretes, sokat tudó emberek korszerű felszereléssel lássák el ezt a feladatot, amelyhez az őrházban kell lakni –egyáltalán nem mindegy, milyen körülmények között.
A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében két projekt is folyamatban van az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) területén, mondja Kozák Péter igazgató. Az egyik az árvíz, a másik a belvíz elleni védekezés feltételeit javítja. Külön előny még az is, hogy a határ túloldalán, a közös projekt keretében román partnerintézményeik is hasonló összegű támogatást kaptak hasonló feladatokra. Igaz, Romániában külön cég foglalkozik a belvíz és az árvíz elleni védekezéssel, de az Atikövizignek mindkettővel hagyományosan kiválóak a kapcsolatai.
Szűcs Tímea, a Maros Vízügyi Igazgatóság aradi szakaszmérnökségének főmérnöke elmondja: mindössze két százalék önerőt kellett biztosítaniuk. Azzal együtt közel 970 ezer eurót fordíthatnak öt gátőrház rehabilitációjára, valamint arra, hogy 4,1 kilométer hosszan szilárd burkolatot építsenek a Maros töltéskoronájára. A gátőrházak régiek, rossz állapotban vannak: a felújítás során födémcserét végeznek rajtuk, kicserélik a nyílászárókat, korszerűsítik a fűtési rendszert és hőszigetelő réteggel burkolják be az épületeket.
A védekezés az őrjárásokra alapozódik: ezek a vízügyi igazgatóságok kirendeltségei a terepen. Az őrházak szertárai egyben védelmi raktárak is, ahol „békeidőben” is gondoskodni kell a védekezéshez szükséges eszközök, anyagok fenntartásáról. Azt könnyebb elképzelni, hogy az árvízi védekezésben miért van szükség szoros kapcsolatra két szomszédos ország vízügyi szervezetei között – az utóbbi évek nagy belvizei azonban ráirányították a figyelmet a belvíz elleni közös védelem fontosságára is. A belvízi vízgyűjtőket is átszeli a határ, emiatt igazán hatékony védekezést csak a határ két oldalán dolgozók együttműködésével lehet megvalósítani. Ezért nagyon fontos, hogy a felújítási, korszerűsítési munkákat szinkronban végezzék mindkét oldalon.
A mostani projekt tartalmazza személyi számítógépek és szoftverek beszerzését is. Ezzel az őrök korszerű módon tudnak adatokat rögzíteni a szakaszmérnökségek információs rendszerében. A belvizes területen egy digitális új térképet is készítenek. Gradina Rozália, a román oldalon működő Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Vállalat munkatársa ezt azzal egészíti ki, hogy náluk tíz csatornára geodéziai referenciarendszereket szerelnek, és hat szivattyútelepet automatizálnak. A román oldalon hat őrházat újítanak fel, többek között központi fűtést építenek be e szolgálati lakásokba.
Korábban PHARE CBC program keretében már volt ilyen jellegű közös fejlesztés. A vízügyi tevékenység színvonalában nincs olyan nagy különbség Magyarország és Románia között, mint például egészségügyi területen. Vannak persze eltérések, hiszen a hegyekben gazdag Romániában az ivóvizet döntően a felszíni forrásokból nyerik, míg Magyarországon a felszín alatti rétegekből jön az ivóvíz zöme. Az is különbség, hogy szomszédunknál sokkal nagyobb mértékben használják a vizet energiatermelésre, különösen árvizes időkben a tározók feltöltése és ürítésemásfajta vízkormányzást igényel.
Kozák Péter, az Atikövizig igazgatója megemlíti, hogy a magyar és a román vízügyi szakemberek évente öthat alkalommal járnak át egymáshoz. Megszemlélik egymás árvízi, belvízi műveinek állapotát, feladatokat egyeztetnek. A leginkább kedvelt indoka a találkozásoknak, amikor közösen elérhető támogatás bukkan föl a láthatáron. Amióta Románia is tagja az Európai Uniónak, egységesült a pályáztatás, a műszaki rendszerek –azonos szabályok mellett sokkal könynyebb az együttműködés. Így sem teljesen egyformák a viszonyok:Magyarországon az Atikövizignek közbeszerzési eljáráson kell pályáztatnia a munkát, míg a román partnernek megvannak a saját eszközei – így ottmár folyik az építkezés.
Bár a magyar–román határ menti programból jelentős összeget nyertek el, a teljes közös Maros-szakasz vagy az összes belvizes terület korszerűsítésére ennyi sem elég. Az együttműködés során oda irányítják a támogatást, ahol együtt a legnagyobb előrehaladást tudják elérni. Már a mostani közös munka során körvonalazódnak újabb feladatok: a közeljövőben nemcsak belvízvédelmi célokat, hanem az aszálykárokat mérséklő vízpótlás lehetőségét is megpróbálják pályázati forrásból közösen megvalósítani.
