1 . Hordó, fn., Abroncsokkal összefogott dongákból v. fémből készült, kiöblösödő hengeres tartály. 2. Hordószónok, fn. pejor, Nagyhangú, demagóg szónok.

A durva tanyátok! E címmel számoltunk be 2002 nyarán különféle parlamenti be-, el- és kiszólásokról. Józsa István szocialista képviselőnek például a magnófelvételek tanulsága szerint ez volt a véleménye július 9-én Font Sándor MDF-es képviselő működéséről: „Anyád!” Később, finom úriemberként úgy emlékezett, mintha azt mondta volna: „Tanyán sem beszélnek így.” Még jó, hogy nem tette hozzá: irgum-burgum, ejnye-bejnye.

Hasonlóképp elszólásra finomították utólag a rendszerváltás hajnalán elhangzott kifejezést, mely 1990. szeptember 18-án csendült fel a hazai politika fellegvárában: „Hordót a zsidóknak!” A korabeli technikai hiányosságok miatt nem lehetett megállapítani, hogy egy konkrét zsidónak ajánlott-e valaki hordót ahhoz, hogy beszéljen, vagy az egész közösségnek. Az sem derült ki pontosan, ki a mondat atyja, mert a tévések Tölgyessy Péter (akkor SZDSZ) interpellációja után kapkodni kezdtek a kamerával. Elképesztő sajtófelháborodás követte az ősbeszólást, a lapok arról cikkeztek, hogy ez mennyire antidemokratikus. Az MDF és a Kisgazdapárt vezetői a politikai purparlé után arra jutottak, hogy valójában az hangzott el: „Hordót a szónoknak!” Ami legalább olyan mókás végkifejlet volt, mint a tanyás megoldás...

Alig tíz év elmúltával finnyásabbá vált az úri modor dolgában a Tisztelt Ház. 2000. augusztus 13-án az újságok arról írtak, hogy „a parlament éles, személyeskedésektől sem mentes vitát folytatott az olajügyekről”. A jegyzőkönyv szerint Horn Gyula (MSZP) az olajbizottság elnökéhez, Pallag Lászlóhoz intézett kérdést. „Kérdezze már meg, hogy (Nógrádi Zsolt, a koronatanú) Csurka Istvánon kívül ismer-e még MIÉP-es képviselőket név szerint. Orbán Viktoron kívül ismer-e fideszes képviselőt? Vagy Torgyán Pubin kívül ismer-e kisgazda képviselőt? (Derültség az MSZP padsoraiból. Az elnöklő Gyimóthy Géza megkocogtatja a csengőt.)

– Ez sértő, Géza? – kérdi Horn. Mire Gyimóthy: – Sértő, igen! És megkérem, hogy a...

Horn: – Hát ne hülyéskedj! Ez kedveskedés akart lenni! Nem érted?

Gyimóthy: – Képviselő úr! Lenyűgöző az előadásmódja, de akkor is, itt jelen nem lévő képviselőket nem sértegetünk!... Rendre utasítom, így nem beszélünk!

Horn: – Jó! Egyébként a szemébe is úgy szoktam mondani, hogy Pubi, de ha ez sérti önt, akkor nem fogom.

Gyimóthy: – Miniszterelnök úr, én is tudnék önre olyan szót mondani, amely önt sértené.

Ekkor a fideszes Kosztolányi Dénes is közbeszól: – Ne hagyd abba! Esti mese, fél hét van!

Ugyanebben a vitában Szalai Annamária (Fidesz) Arany János Ágnes aszszonyából idézett, azért, mert a szocialistákról a költő jutott eszébe. – Az önök múltja, az önök lelkiismerete, akár a daloló bűnözőé, olajfoltos, mindhiába sikálják.

Vancsik Zoltán (MSZP, 2001-ben autóbalesetben meghalt) erre ezt válaszolta: – Tudtam, hogy ha a Vezúv elemében van, annyi hülyeség nem jön ki, mint amit itt hallani fogunk.

2001. október 19-én az Orbán-kormány hároméves munkája volt terítéken. Csige József (MSZP) a kormányt „a tükörben magát legszebbnek látó csúnya lányhoz” hasonlította. Mire Kövér: – Te sem vagy egy matyó hímzés! Lányi Zsolt független képviselő ugyanezen az ülésen felszólalása végén azt találta mondani: „A kurva anyád”. A mondatot a tévéközvetítés jóvoltából látni és hallani lehetett. Lányi így magyarázott: nem valamely miniszternek vagy politikusnak címezte a kijelentést, az dühítette föl, hogy felszólalása végén belegabalyodott a mikrofonzsinórba.