Sportot űznek a tanulásból
Mérnöknek lenni jó, pláne, ha ehhez az élvezeti értékhez a diplomaszerzés gyors lehetősége és megfelelő képesség is társul. A duális képzés lényege, hogy sokat kell tanulni, sokat kell dolgozni, de három év alatt olyan diplomát szerezhet a fiatal, amivel komoly álláshoz juthat akár az Audinál vagy a Mercedesnél. És megvan a presztízse is, állítja a Mérnökök a Járműves Műszaki Felsőoktatásért Egyesület elnöke, dr. Palkovics László, aki egyetemi oktatóként és a Knorr-Bremse nemzetközileg elismert kutatási igazgatójaként is értékeli a helyzetet. A duális képzés lehetőségét vállalatok hirdetik meg, és idén novemberig adnak a kiválasztottaknak munkaszerződést, melyben megjelölik a helyszínt, akár a kecskeméti Mercedest, ahol a jelentkező lehet főállású, vagy részállású alkalmazott, vagy nappali tagozatos hallgató, ám ilyenkor le kell mondania a hosszú nyári szabadságról. A bér a tanulmányi előremenetellel és a gyakorlati idővel arányosan nőhet. Az első tanév 2012-ben indul a Kecskeméti Főiskolán.
Továbbra is krónikus hiány van járműmérnökökből, gépészmérnökökből, mechatronikai és informatikai szakemberekből. Palkovics László lapunknak adott interjújában elmondta, hogy ha csak a Magyarországon működő két vezető német autógyárról, az Audiról és a Mercedesről beszélünk, akkor is az évente végzősökön felül további száz-százötven mérnökre van igény, ennyinek tudnak biztos munkalehetőséget ajánlani.
Nem véletlen, hogy többszörös volt a túljelentkezés azon a konferencián, melyen az érintett járműipar és oktatási intézmények, valamint a kormány gazdaságpolitikai képviselői vettek részt a gönyűi kikötőben, miközben a szomszédban autóversenyt rendeztek.
A két esemény közötti kapcsolat a Formula Student bajnokság, a duális képzés egyik gyümölcse, melyről az egyik patrónus, Ross Brown, a Forma–1-es Ferrari- és a Mercedes-csapat sikereinek kovácsa így nyilatkozott: a Formula Student egybeolvasztja az első osztályú megoldások gyakorlati alkalmazását és a diákok elméleti képzését, ezért fantasztikus gyakorlati tapasztalatokat jelent a fiatal mérnököknek. Mario Theissen, a BMW Motorsport igazgatója szerint az a legfontosabb, hogy a mély elméleti képzés mellett a mérnökhallgatók a valóságban is láthatják az általuk konstruált szerkezetet, ami rávilágít az alkotás felelősségére.
A Formula Student alapkoncepciója, hogy a csapatoknak 1200 darabos, sorozatban gyártható versenyautó prototípusát kell megtervezniük és elkészíteniük, melyet nem professzionális pilóták vezetnek. Az összetett pontozásban értékelik az autót és műszaki konstrukcióját, valamint az értékesítési tervet is, tehát nem a pilóta pályán elért eredménye a döntő, hanem a csapatmunka.
A gyakorlati tudás és a piacképesség a lényege a duális képzésnek is. Magyarország a magas hozzáadott értékű autógyártásban az OECD-országok rangsorában GDP-arányosan a harmadik helyet foglalja el, míg a természettudományi és műszaki diplomások tekintetében a 36., vagyis az utolsó előtti helyen van. Ez olyan ellentmondás, aminek feloldása nélkül elképzelhetetlen az autógyártás és járműfejlesztés jövője. Az ipar igényei és a felsőoktatás kínálata közötti olló egyre nyílik, mert különösen az egyetemi képzés hagyományosan elméleti irányultságú.
A magyar autóipar sokkal több gyakorlati ismeretekkel bíró mérnököt igényel a csúcstechnológiás termeléshez, ehhez erős elméleti alapokra épülő szaktudású diplomások kellenek, rövidebb (3-4 éves) képzési idővel. A társadalom rugalmasabb, jobb és olcsóbb oktatásban érdekelt, a felsőoktatási intézményeknek pedig olyan modell kell, ami nem igényel új akkreditációt, illeszkedik a jelenlegi időkeretekbe, és átjárhatóságot biztosít a hagyományos és a duális képzés között. A fiataloknak pedig fontos, hogy életpályájuk biztonsággal tervezhető legyen és már tanulmányaik elején tudják, hol kezdhetik meg munkájukat, hol tanulhatnak munkakultúrát.
Az összes szereplő igényeit kielégítő duális képzés már négy évtizede működik több országban is. Jó példa erre a Baden-Württembergi Duális Főiskolán a Daimler Benz és a Bosch kezdeményezésére 1970-ben létrehozott Berufsakademie, mely a hallgatóknak és az iparvállalatoknak is vonzó alternatív oktatási forma. Ennek keretében a felsőoktatásban eltöltött idő az elvégzett munka mennyiségének csökkenése nélkül rövidült.
A felelősségek megosztásának alapelvei az ipar és a felsőoktatás között a következők: a műszaki ismereteknél az egyetemek az elméletért, az ipar a gyakorlati tudásért felelős.
Módszerek tekintetében az egyetemek a kutatásért és a költségvetésért, az ipar a projektmunkáért felelős. A társadalmi készségek közül az egyetemek például a prezentációs technikák, az ipar pedig a tárgyalási technikák elsajátíttatásáért felelnek. Az egyetemi és az ipari kutatóintézetek tudásának egyesítésével nőtt a képzés színvonala, miközben megoszlottak az oktatási költségek a társadalom és a magángazdaság között. A vállalatok követelményein alapuló rugalmas oktatási forma egyúttal gyors reagálást is biztosít a munkaerő-piaci igényekhez. A Baden-Württembergi Duális Főiskolán (DHBW) a Németországban szokásos 30 százalékkal szemben 5-10 százalékos a lemorzsolódás aránya (Magyarországon 50 százalék körül van), hallgatóinak száma meghaladta a 25 ezret, a hivatalos partnereinek száma pedig a 10 ezret.
Középszinten már működik
Tíz év alatt ezer szakmunkástanuló végzett duális képzés keretében a győri szakiskolákban. A programban részt vett többek között a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola, a Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ, a Kossuth Lajos Ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium. Évente száz tanuló volt gyakorlaton az Audi Hungáriánál, szeptembertől 150-re növelik a létszámot. A vállalat a következő szakmákat oktatja: autószerelő, mechatronikai műszerész, autógyártó, elektrotechnikai technikus, erősáramú elektrotechnikus, elektronikai műszerész, autóelektronikai műszerész, automatizálási technikus, gépi forgácsoló, járműfényező és szerszámkészítő. A tervezett gyárbővítésnek köszönhetően a kínálat két újabb szakmával 13-ra bővül. A tanulók a következő tanévtől így már a karosszérialakatos és gépgyártástechnológiai technikus szakmákat is elsajátíthatják a vállalatnál. Eddig 900 szakmunkástanuló végzett az Audi Hungáriánál, 80 százalékuk a gyakorlati képzés befejezését követően munkát kapott a vállalatnál.
