– A tanévkezdés időpontja körül kialakult vitában a többség a szeptember 1-jei kezdés mellett foglalt állást, ezért a tárca elállt az eredeti szándékától – tájékoztattak ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkárságán. A tanítási napok száma így az általános iskolákban 183, a középiskolában és szakiskolában pedig 182 nap lesz. Mindeközben a szokásos módon három iskolai szünet is lesz. Az őszi november 2-től november 5-ig tart hivatalosan (de hosszabb lesz, mert a szünet előtti utolsó tanítási nap október 28-án, pénteken lesz, így az ünnepnappal és a hétvégékkel együtt összesen kilenc napot pihenhetnek a diákok és pedagógusaik). A téli szünet december 22-től január 2-ig, a tavaszi szünet április 5-től 9-ig tart.

A most kezdődő tanévben nem lesznek változások az előző évhez képest, a tárca szerint „az oktatási rendszer megújítása az új közoktatási és felsőoktatási törvénytől várható”. S ez már önmagában is nagy újdonság, hiszen az utóbbi években nem indulhatott el tanév jogszabályváltozások nélkül. Az idei tanévben viszont még azt a szabályt sem vezetik be, amit még 2007-ben hoztak meg. Nevezetesen, hogy hároméves kortól minden arra igényt tartó gyermeket kötelező volna fölvenni az óvodába. Ez a szabály már tavaly életbe lépett volna, de egy évvel elhalasztották, és most ismét ez történt: az újabb haladék 2012-ig szól. Az ok igen egyszerű: bár az óvodák 90 százalékos kihasználtsággal működnek, a férőhelyek nem feltétlenül ott vannak, ahol a gyerekek (például újonnan épült lakóparkok közelében). A tárca ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: „az ellátás biztosításának feltétele – az óvodai férőhelyek megléte – sajnálatos módon még mindig nem minden településen megoldott”.

Ettől függetlenül az új közoktatási törvényben még kötelezővé is tennék a hároméves kortól kezdődő óvodáztatást. Vagyis az óvodába járás ugyanolyan közoktatási kötelezettség lenne, mint a tanórai részvétel. (Jelenleg csak ötéves kortól kötelező az óvoda napi négy órában, amolyan iskola-előkészítőként.)

Gloviczki Zoltán, a Nefmi közoktatási helyettes államtitkára minderről nemrégiben azt mondta: a Széchenyi Terv keretében még ebben a félévben uniós projektek indulnak, és 10–12 milliárd forintból óvodai férőhelyek bővítése kezdődhet meg. Hét-nyolc százaléknyi bővítésre, azaz néhány ezer új férőhelyre volna szükség.

Magyarországon a hároméves gyerekek 90 százaléka jelenleg is jár óvodába. Szakemberek szerint azonban éppen azok a gyerekek tartoznak a hiányzó tíz százalékba, akiknek családi körülményei miatt a legnagyobb szükségük volna az óvodába járásra, és akiknél a korai fejlesztés megalapozhatná a későbbi iskolai pályafutás sikerességét.

A tapasztalatok azt mutatják: az általános iskolában érezhetően profitálnak az óvodában vagy egyéb intézményes keretek között eltöltött időszakból a gyerekek. A kötelező óvodába járás ugyanakkor csak a feltételek megteremtése után, az új közoktatási törvénnyel lépne hatályba – hangsúlyozták az államtitkárságon, így ez még a jövő zenéje.

A szigorúan ellenőrzött iskolába járás azonban nem, hiszen továbbra is él az a szabály, hogy családi pótlékot, azaz újabban iskoláztatási támogatást csak azok a családok kapnak, akiknek a gyereke rendesen jár iskolába. A tárca szerint ez a szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jelentősen csökkent az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzások száma.

A Nefmi adatai szerint a 2009/2010-es tanévben nappali rendszerű iskolai oktatásban összesen 29 361 diáknak volt 50 tanóránál több igazolatlan órája (ebből 19 443 tanköteles tanuló volt), a tavalyi tanévre – amikor ezt a szabályt bevezették –, viszont a mulasztó diákok száma 8248-ra csökkent (ez utóbbi szám már a Magyar Államkincstár adata). Az adatok alapján egyébként tavaly a legtöbb lógós diák Budapesten és Pest megyében volt, legalábbis a jegyzők 1652 esetben hoztak itt a támogatás felfüggesztéséről döntést. A legkevesebb – 108 – ilyen döntés Vas megyében született.

SZÜNETTŐL SZÜNETIG

Szeptember 1.: első tanítási nap

Október 14.–november 25.: őszi érettségi időszak

Október 31.: a középiskolák nyilvánosságra hozzák felvételi elvárásaikat

November 2–5.: őszi szünet

November 18.: az Oktatási Hivatal közzéteszi a központi írásbelit szervező középiskolák jegyzékét

December 10.: jelentkezési határidő a központi írásbeli felvételikre

December 22.–január 2.: téli szünet

Január 13.: első félév vége

Január 20.: az általános felvételi eljárás kezdete, központi írásbeli felvételi vizsga a 6, 8 évfolyamos gimnáziumokba

Január 21.: központi írásbeli felvételi vizsga a 9. évfolyamokra

Január 26.: központi pótfelvételi

Február 9.: értesítik a diákokat a központi felvételi eredményéről

Február 17.: jelentkezési határidő a középiskolákba

Február 20.–március 9.: szóbeli felvételi

Április 5–9.: tavaszi szünet

Április 25.: értesítik a diákokat a felvételi eredményekről

Május 4.–június 29.: tavaszi érettségi időszak

Május 30.: országos kompetenciamérés a 4., 6., 8., 10. évfolyamon

Június 15.: utolsó tanítási nap

Június 27–29.: beiratkozás a középiskolákba

Kevesebbet hiányoznak a tanulók