Mindez hatványozottan érvényes Magyarországra, ahol a válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy öt éven belül minden bizonnyal munkahelyet vált. Ennek fő motivációjaként 35 százalékuk egyértelműen amagasabb kereseti igényt jelölte meg.

A válaszadók negyede nem elégedett a munkájával, és személyes érdeklődésének jobban megfelelő munkalehetőséget keres. A megkérdezett magyarok ötöde a munka és a magánélet közötti harmonikusabb viszony kialakításával indokolta váltási szándékát. A gazdaság egyes szektorai közül a karrierváltás kérdésével legnagyobb valószínűséggel a kiskereskedelemben, vendéglátásban, illetve ügyfélszolgálati területen dolgozók szembesülhetnek. Az eredmények magyar vonatkozásait értékelő Jónás Anikó a karrierváltás és a újrakezdés lehetőségében gondolkodók meglepően magas arányát emelte ki. A Kelly Services ügyvezető igazgatója úgy vélte, a korábbi generációk számára a karrierváltás egyfajta krízishelyzetet jelentett volna, ezzel szemben napjaink munkavállalóit a különböző szakmák, ismeretek és készségek, továbbá a látókör és a lehetőségek kitágulása inspirálják. A személyi érdeklődési kör változása pedig rendszerint maga után vonja a munkahelyváltást is. És ha a megváltozott érdeklődési körnek megfelelő munkahelyet nem kínálják tálcán, akkor egyre gyakoribb, hogy az illető egy időre – szakmai okból – kilép a munkaerőpiacról, hogy aztán alkalmasint visszatérjen oda.

Hasonló önkéntes vagy kényszerű szünet természetesen magánéleti okokból is bekövetkezhet. A megkérdezettek 70 százaléka úgy véli: gyes, betegség vagy egy hosszabb szabadság után is ugyanazon a szinten tudná folytatni karrierjét.

Jónás Anikó szerint az emberek a saját karrierjük formálása érdekében egyre aktívabban lépnek fel, s nem a körülmények alakulására bízzák a jövőt. A szakmai előmenetel legfontosabb elemeként a válaszadók 77 százaléka a tapasztalatot jelölte meg, egyértelműsítve, hogy arra egyedül a végzettség még nem garancia. A végzettséget 18 százalék helyezte a tapasztalat elé. Azt viszont 94 százalék tartja fontosnak vagy rendkívül fontosnak, hogy szakmai előmenetele érdekében képezze magát.

A karriert, a vezető beosztáshoz jutást 56 százalék jelöltemeg célként, 38 százalék nem dédelget ilyen álmokat. Utóbbiak 33 százaléka indokai közül az első helyre tette az ambíció hiányát, 29 százalék úgy gondolja, nem bírná az ezzel járó stresszt, 17 százalék attól fél, a kinevezés kihatna a munka és a magánélet egyensúlyára, míg 13 százalék úgy érzi, nem rendelkezik a szükséges végzettséggel vagy készségekkel. Azaz száz dolgozóból nagyjából öten merik bevallani maguknak: szakmailag nem alkalmasak a magasabb beosztásra.