Nem igazán zaklatták a cégeket ellenőrzésekkel
A Domonkos László volt fideszes parlamenti képviselő vezette ÁSZ megállapításai szerint az OMMF-nél a fenti időszakban hiába növelték meg az ellenőrök számát, a munkaügyi ellenőrzések hatékonysága nem nőtt.
Az ÁSZ egyenesen kritikusnak nevezte az ellenőrzések teljesítménycsökkenését a feketegazdaság visszaszorításában kiemelt szerepkörrel bírómunkaügyi ellenőrzéseknél. Így például a hatóság a munkaügyi területen csak a feketemunkával érintett munkáltatók utóellenőrzésére koncentrált.
Az ÁSZ becslése szerint azonban a munkavédelem területén a szabálytalansággal érintett munkáltatók mindössze 10-20 százalékánál volt utóellenőrzés, így a munkáltatók nem igazán voltak rákényszerítve arra, hogy betartsák a munkaügyi előírásokat.
Különösen problémás volt, hogy az ellenőrzések helyszínét, illetve az ellenőrizendő cégeket az esetek több mint nyolcvan százalékában maga a munkaügyi ellenőr választotta ki, ezzel olyan helyzetet teremtett, ami táptalaja lehet a hivatali korrupciónak. Másfelől a koncepciótlan ellenőrzési eljárás azt eredményezte, hogy az ország különböző terüle tein és az egyes ágazatokban működő munkáltatóknak teljesen eltérő esélyeik voltak egy ellenőrzésre. Így pél dául a felügyelői létszám régiók közötti megosztása következtében a munkaügyi területen több mint két és félszer, munkavédelemben több, mint háromszor nagyobb esélye volt az ellenőrzésre egy munkáltatónak Észak-Magyarországon, mint Közép-Magyarországon.
Az ÁSZ szerint a visszásságok jórészt az átgondolatlan jogszabályokkal, egy átfogó ellenőrzési stratégia hiányával és az OMMF feladatkörének megnövekedésével magyarázhatók. Az ÁSZ szerint az OMMF munkatársai emellett krízishelyzetként élték meg a vezető munkatársakkal szemben indított nyomozati eljárásokat. (Mint ismeretes a Fővárosi Főügyészség idén januárban emelt vádat Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség volt elnöke, valamint öt társa ellen többrendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt.) Az ÁSZ szerint bizonytalanságot, bizalmi válságot okozott az elnök személyének többszöri változása és a feladatkör átmeneti jellegű betöltése, valamint a szervezeti változások.
Az ÁSZ jelentésében javasolta, hogy a nemzetgazdasági miniszter évente tegye közzé a munkaügyi ellenőrzés irányelveit. Emellett felszólította az OMMF vezetőjét, hogy gondoskodjon a hatósági ellenőrzés középtávú stratégiájának kidolgozásáról, továbbá hozzon létre egy olyan adatbázist, melyből szisztematikusan lehetne kiválasztani, hogy mely cégekhez látogassanak el az ellenőrök.