Jó állásért a világ végére is

Minden harmadik magyar munkavállaló hajlandó lenne külföldre költözni egy jobb állásért – derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet nyár elején közzétett felméréséből, amellyel a nemzetközi alkalmazotti elkötelezettséget vizsgálták.

Karrierépítés idegenben

Személyes indokok, áthelyezés, munkanélküliség: sok oka lehet annak, hogy valaki országon belül költözködik.

Miért pont én?

Különösen sokkoló az állásvesztés, ha váratlanul következik be, és nem megfelelő módon közlik.

Továbbtanulás: a gyermek akadály

Nő, nincs gyereke, természettudományos szakon végzett, édesapja diplomás ember, vezető beosztásban, legalább 50 százalékban külföldi tulajdonban lévő cégnél dolgozik, elégedetlen a jövedelmével, munkahelyet kíván váltani és nagyon fontosnak tartja az önképzést: a statisztikai adatok tanúsága szerint ilyen ember az, aki a legnagyobb valószínűséggel vesz részt továbbképzésben.

Az otthon árnyékában

A demográfiai helyzet miatt ma Magyarországon, a külföldi jó gyakorlatok mintájára, megoldásnak tűnhet az atipikus foglalkoztatások köre.

 

Oda a biznisz, ha nincs oktató

Félő, hogy néhány éven belül ellehetetlenül a Pécsi Tudományegyetem (PTE) idegen nyelvű orvosképzése. Pedig a PTE orvosi karán folyó angol és német nyelvű oktatás egyre népszerűbb: 1984-ben indult az angol és 2004-ben a német nyelvű orvosképzés. Később az egyetem angol nyelvű fogorvos-, gyógyszerész- és biotechnológus-, valamint német nyelvű fogorvos-képzést is indított. A felsorolt szakokon összesen 1362-en tanulnak.

Akár sokkal több diákot is oktathatnának ezek a szakok, hisz szinte valamennyi képzésre 4-5-szörös a jelentkezés, tudtuk meg dr. Csernus Valértől, az orvosi kar dékánhelyettesétől. A létszámnövelés egyik akadálya, hogy az intézmény a meglévő oktatótermeivel és műszerparkjával több külhoni diákot már nem tud vállalni, és az infrastruktúra fejlesztésére az orvosi karnak nincs elegendő pénze.

A másik gátja a létszám növelésének (sőt: a létszám megtartásának), hogy a kart egyre inkább fenyegeti az oktatóhiány. Ezzel kapcsolatban Csernus Valér tudósítónknak elmondta: egy kezdő oktató 170 ezer forint bruttó fizetést kaphat az egyetemtől, és ez a jövedelem nem vonzó az idegen nyelven tudományos előadást tartó diplomások számára. Főleg, hogy az idegen nyelveket beszélő kezdő orvosok az itteni bér 8–10-szereséért könnyen találnak állást külföldön.

A dékánhelyettes megállapítását a statisztikák igazolják: 2009-ben a Pécsett végző 120 orvos negyede kezdte a pályáját külföldön, tavaly 40 százalékuk tette ugyanezt, idén viszont a végzettek több mint kétharmada a határon túl – főképp Angliában, Németországban és Norvégiában – próbálja építeni egzisztenciáját.

A pécsi idegen nyelvű orvosképzés egyébként már most sem lenne megoldható a nyugdíjas kollégák nélkül, és még 83 éves tanár is tart órát a külföldi hallgatóknak. Ha az idős szakemberek pótlására egy-két éven belül nem tudnak felvenni fiatal oktatókat, akkor a jelenleginél lényegesen kevesebb diák vehet majd részt az idegen nyelvű orvosképzésben. Ez már csak azért is érzékenyen érinti a pécsi egyetemet, mert ezek a szakok – a 14 ezer dolláros, illetve 12 ezer eurós éves tandíjaknak köszönhetően – összesen hárommilliárd forintot hoznak a 34 milliárdból gazdálkodó orvosi karnak.

Amúgy Pécs számára sem mellékes az idegen nyelvű orvosképzés sorsa, véli Csernus Valér, hisz a felsorolt szakokra járó diákok a tandíjon felül évente mintegy ötmilliárd forintot költenek el (lakásra, ételre-italra, öltözködésre, fodrászra, sportra, szórakozásra) a városban.

A dékánhelyettes hozzátette, hogy a pécsi idegen nyelvű orvosképzés nemzetközi presztízse jó, és az itt diplomázók gond nélkül találnak állást a világ legkülönbözőbb országaiban. Mindez egyaránt jó hírét kelti az egyetemnek és a városnak. Hogy ezt a jó hírt és a már említett bevételeket megőrizzék, ahhoz radikálisan emelni kellene a fiatal oktatók bérét. Ám erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget, zárta szavait Csernus Valér.

Angolul gyógyítanak

A pécsi német nyelvű orvosképzésben szinte csakis Németországból érkező fiatalok vesznek részt. Az angol nyelvű évfolyamokon 46 ország fiataljai tanulnak. A legtöbben (202-en, ez a hallgatók negyede) Norvégiából érkeztek, őket létszámban az irániak (153), a dél-koreaiak (70), a spanyolok, (68), a svédek (62) követik.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.